Előtérben az árukezelés

A Zöldség Világ Kft.-nek 25 termelő és 2 nem termelő tagja van, ez utóbbit megengedi a tészekre vonatkozó szabályozás. Egész évben folyamatosan 17 főt foglalkoztat tész, és szükség esetén diákmunkát vesz igénybe.

A tavalyi hozzávetőleg 5000 tonna termés értékesítéséből mintegy 2,5 milliárd forint árbevétele volt a tésznek. A frissárut a Prémium Kert Kft. értékesítési kapcsolatain keresztül juttatja el a vásárlókhoz.

A termelő tagok árujának 85-100%-a beérkezik a bérelt telephelyre, és ott kötelezően átesik a GlobalGAP által előírt minősítési folyamaton. A telephely megvásárlása helyett ezért is kapott elsőbbséget a posztharveszt tevékenység, azaz a minőségi átvétel után az osztályozás, egalizálás, válogatás, csomagolás, jelölés, tárolás és hűtés. Eddig mintegy 1 milliárd forintot költöttek a termékkörök piacra juttatását segítő gépek, gépsorok és technológiai berendezések vásárlására, tavaly 155 millió forintos fejlesztést valósítottak meg.

A 11 kijáratos Aweta kígyóuborka-osztályozó géphez zsugorfóliázó egység is kapcsolódik.

A tömeg szerint tízfelé válogatott kígyóuborkát már lebomló csomagolásban is tudják kínálni, ha a vevő úgy kéri. A fürtös paradicsomot a hazánkban egyedülálló, robotkarral ellátott automata holland gépsoron egalizálják 5 vagy 10 kilogrammra. A kis kiszereléshez pedig óriási segítség az az olasz gép, amely a 75 serlegre előre betárazott bogyókból kiválasztja, melyiket kell a tálcában lévő fürthöz adni. Nem a dolgozóknak kell próbálgatni, mi illik bele, hogy a kívánt tömeget elérjék, de ne is tegyenek bele sokkal többet az egalizálási veszteség csökkentése érdekében. Természetesen ehhez is csatlakozik csomagolórész, ami a jelenleg a piacon igényelt többféle horizontális csomagolástípusra egyaránt képes (BOPP fólia és papírtálka, papírdoboz, TOPPSELL), tudtuk meg Rácz Gellért ügyvezetőtől.

Szinte minden terméket csomagolva adnak el, hiszen már az is csomagolás, ha a tagoktól egalizálatlanul behozott paradicsomot 5 kilogrammonként papírkartonba rakják és címkézik, illetve az is, ha a szedőládának használt M20-as rekeszben ömlesztve beszállított paprika 6 kilóra egalizált pooling rekeszekbe kerül. Kis kiszerelésbe csomagolják a termékek 40-50%-át, paprikából ez az arány nagyobb, mert az főként így megy exportra, amíg a paradicsomot többnyire 5 kilós kartonban szállítják külföldre.

Tovább kell növelni az exportot

A tagok árujának túlnyomó többsége, több mint 95%-a áruházláncok közvetítésével jut el a fogyasztókhoz itthon vagy külföldön.

Ennek a feltételei már adottak, a korszerű posztharveszt berendezésekkel megoldható, hogy az áru rövid idő alatt (egy napon belül) kamionos tételben elkészüljön. Az export ugyanis csak így éri meg, amíg a hazai kisboltokba, HoReCa-vevőknek vagy a viszonteladóknak zömmel rekeszes tételben, a belföldi áruházláncoknak pedig raklapos mennyiségben értékesítenek.

Rácz József szerint a kivitel bővítése nemcsak lehetőség, hanem feladat/kényszer is, hiszen a Zöldség Világ Kft. tagjai is pályáztak támogatásra újabb növényházak építéséhez, és az egyre nagyobb árualapnak időben elő kell készíteni az értékesítési csatornákat. Meg kell találni a magyar termékek helyét az európai piacon. Ez nem könnyű, hiszen az év több időszakában paradicsomból és paprikából túlkínálat van. Paradicsomból a török, spanyol, marokkói, majd a lengyel, holland beszállítókkal kell megküzdeni a piacért. Valamivel könnyebb a helyzet a paprika esetében, a déli államok (Spanyolország, Törökország, Marokkó, Jordánia, Egyiptom) szállításai után, május-júniustól labdába tudunk rúgni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy egyre nagyobb a balkáni országok paprikakínálata. Velük szemben előnyünk, hogy a nagy légterű, korszerű – már párásítással, árnyékolással is fölszerelt – termesztőberendezésekben mi még kellő biztonsággal tudunk hajtatni nyáron is, a növényvédelemben pedig fegyelmezettebbek vagyunk. Bár a nyugat-európai áruházláncok szigorodó minőségi és növényvédőszer-maradékra vonatkozó előírásait mi is gyakran csak kínkeservesen tudjuk teljesíteni.