A decemberben a Talaj Világnapja alkalmából megrendezésre került konferencián Óvári Csilla, az AKI ITE szakértője adott történeti áttekintést a talajvédelem európai uniós jogi és stratégiai hátteréről, melyben rávilágított a talajvédelem egyre fontosabb szerepére fenntartható gazdálkodás, a degradáció megelőzése és a talajminőség hosszú távú megőrzésének érdekében.

Az elmúlt évtizedben számos uniós zöld célkitűzés született, amelyekben a talaj központi szerepet játszik. A klímasemlegesség elérésében a talaj kulcsfontosságú, egyrészről jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátó, fő­ként metánt és dinitrogén-oxidot termel a mikrobiális tevékenység és a szerves anyagok lebontása révén, de szén-dioxid is származik belőle, talajtípustól függően, azaz lehet forrás és elnyelő is.

A három cél egymást erősítve alkot stratégiát az európai zöld megállapodásban (Green Deal), melyet közel 6 évvel ezelőtt fogadott el az Európai Bizottság. Óvári Csilla egy idővonal mentén gyűjtötte össze az elmúlt évek talajjal kapcsolatos stratégiáit, jogszabályi változásait.

2019 első felében megjelent az EU élelmiszer-termelési stratégiája (A termőföldtől az asztalig – Farm to Fork), amely a mezőgazdaság területén a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok fejlesztésére hívta fel a figyelmet. A klímasemlegesség érdekében a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentését és az ökológiai gazdálkodás növelését irányozta elő.

2021-ben megújult az EU alkalmazkodási stratégiája (Climate ADAPT), amely az elkerülhetetlen éghajlatváltozási hatásokkal szembeni tennivalókat összegzi, ugyancsak hangsúlyozva a mezőgazdasági inputanyagok csökkentését. Ez az egyezmény már nemcsak stratégiai elemeket tartalmaz, hanem a klímasemlegességi célokat nyomon követhető módon jogszabályban is rögzíti. Ugyanebben az évben elindult a Talajmisszió (Soil Mission) a kötelező talajmonitoring, a fenntartható gazdálkodás előmozdítása és a talajszennyezés kezelésének témaköreivel, valamint elkészült az EU Talajstratégiája, amely az elmúlt időszakban kidolgozott összes jogszabály alapja, és tartalmazza a stratégiai célkitűzéseket 2050-ig.

A talaj szénkörforgásban betöltött szerepe a jogszabályokban is megjelent, és a földhasználatokra vonatkozó kötelezettségeket 2023-ban a LULUCF rendeletben is meghatározták. A módosított rendeletben az eredetileg előirányzott mennyiséghez 15 százalékkal több, nettó 310 millió tonna CO2-tárolókapacitást kell teljesíteni.