2024-ben jelent meg a természet-helyreállítási rendelet, ami egy kötelező érvényű jogszabály, célja az EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak helyreállítása, az éghajlatváltozás mérséklése, előírva a tagállamoknak a nemzeti tervek benyújtását a leromlott élőhelyek (pl. vizes élőhelyek, erdők, gyepterületek) helyreállítására: 2030-ra a területek legalább 20 százalékán, 2050-ig pedig az összes érintett ökoszisztémában. A rendelet központi témája a talajok leromlásának megállítása, ami a mezőgazdasági talajokon túl kiterjed a városi talajokra is.

Az unió szénmegkötési tanúsítási rendszere (CRCF) 2024 végén jelent meg, melynek célja a légkörből eltávolított szén-dioxid pontos számszerűsítése, nyomon követése és ellenőrzése. A szénmegkötés ösztönzése céljából egy karbon-kereskedelmi rendszer bevezetése van folyamatban (erről az előző számban írtunk részletesen).

2025-ben is jelentek meg olyan uniós közlemények, melyek a mezőgazdaság és élelmiszer-ágazat jövőképét alakítják, megerősítve az Európai Bizottság célkitűzését az egészséges talajok helyreállítására, a szénmegkötés ösztönzésére egy magánfinanszírozási rendszer kialakításával. A legújabb rendeletek már egy új szemléletet tükröznek, miszerint a fenntarthatóságot és a versenyképességet párhuzamosan kell célként kitűzni. Ezek nem egymással ellentétes fogalmak, hiszen számos fenntarthatóságot szolgáló gyakorlat sokszor a versenyképességhez is hozzájárul. Azon gyakorlatokat kell kiemelten támogatni, amely mindkettő célt szolgálja.

A Talaj Monitoring és Reziliencia Irányelv 2025 novemberében jelent meg, amely ösztönzi a tagállamokat egy országos adatgyűjtési rendszer működtetésére, amelynek célja többek között a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának folyamatos felmérése, a szennyezett területek feltérképezése, valamint a talajdegradáció mérséklése. A tagállamoknak legalább hatévente kell jelentést készíteniük a talajállapot alakulásáról.

Óvári Csilla előadásában kiemelte, hogy

Az aszály ellensúlyozására és a talaj vízháztartásának javítására, illetve a talajromlás megállítása érdekében kiemelt jelentőségű a növényi talajtakarás jótékony hatása, amely a KAP-ban többször is megjelenik mint ösztönzendő tevékenység. A nyomonkövethetőség érdekében ugyancsak szükséges az egységes talajmonitoring keretrendszer kialakítása, amelyben az ITE is közreműködik. Ezen kívül részt vesz az európai innovációs partnerség projektjeinek koordinálásában, amelyek közül az egyik hazai program a talajvédelemre koncentrál.