A bélcsatorna integritását veszélyeztető vegyületek
A takarmányok antinutritív anyagai között külön kategóriát képviselnek a lektinek és az allergizáló fehérjék. A lektinek olyan glükoproteinek, amelyek képesek a bélhámsejtek receptoraihoz kötődni. Ez a kötődés nem marad következmények nélkül: helyi gyulladást idéznek elő a bélfalon, ami károsítja a bélbolyhokat. A sérült bélfelületen keresztül a tápanyagok felszívódása gátolt lesz, és a szervezet fogékonyabbá válik a bélrendszeri fertőzésekre.
Hasonlóan alattomosak az allergizáló fehérjék, mint például a szójában található konglicinin. Ezek a bélcsatornában hiperallergiás reakciót váltanak ki, ami ödémához, a bélfal megvastagodásához és a felszívó felület csökkenéséhez vezet. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a fehérjék is hőérzékenyek, így a precíz technológiai sorrend betartásával a takarmánygyártás során hatástalaníthatók.
A tanninok olyan vegyületek, amelyek képesek kicsapni és megkötni a fehérjéket. Ezáltal nemcsak a takarmányban lévő fehérjék válnak emészthetetlenné, hanem a tanninok az állat saját emésztőenzimeit is megbéníthatják. Emellett kesernyés ízük miatt az állatok kerülik az ilyen takarmányt, ami növekedési lemaradást okoz.
A gabonafélék rosttartalmának jellemzésére használt gyűjtőfogalom a nem keményítő poliszacharidok (NSP). Ezek az anyagok a bélcsatornában vizet kötnek meg, amivel jelentősen növelik a béltartalom viszkozitását. Ebben a sűrű, gélszerű közegben az emésztőenzimek mozgása lelassul, nem tudnak hatékonyan érintkezni a táplálóanyagokkal. Ennek következtében a cukrok, aminosavak és lipidek felszívódása drasztikusan romlik. Ez a probléma különösen a búzára és az árpára alapozott takarmányozásnál jelentkezik, ahol specifikus NSP-bontó enzimek adagolásával lehet védekezni a jelenség ellen.
Végül meg kell említenünk a fitinsavat és a fitáz enzim kapcsolatát. A gabonamagvakban a foszfor jelentős része fitin-kötésben található. A fitáz enzim felszabadítja ezt a foszfort. Azonban a fitinsav önmagában is antinutritív: negatív töltése miatt megköti a két- és háromértékű fémionokat (kalcium, cink, vas), valamint komplexet képez a keményítővel és a fehérjékkel is. Ezek a fém-fitát-táplálóanyag komplexek megakadályozzák a tápanyagok hasznosítását.
Hormonhatású anyagok a legelőn
A takarmányok antinutritív anyagai nemcsak az emésztést, hanem a szaporodást is befolyásolhatják. A fitoösztrogének olyan vegyületek, amelyek szerkezete hasonlít a női nemi hormonokhoz. Számos hazai takarmánynövényben, például a lucernában vagy bizonyos csenkesz-fajokban megtalálhatók.
Összességében a takarmányok antinutritív anyagainak ismerete elengedhetetlen minden állattenyésztő számára. A védekezés alapja a változatos takarmányadag, a modern kiegészítő enzimek használata és a technológiailag helyesen előkészített alapanyagok alkalmazása. Csak ezen ismeretek birtokában garantálható az állatok egészsége és a termelés gazdaságossága.
Bidnay Petra
Források:
Részletes takarmányozástan. (2008).
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Takarmányozástani Tanszék
