Csökkenti a szállítási távolságokat
A rövid ellátási lánc (REL) a fenntarthatóság egyik pillére, hiszen csökkenti a szállítási távolságokat, mérsékli az ökológiai lábnyomot és erősíti a helyi gazdaságot. Emellett közvetlen, személyes kapcsolatot teremt a termelő és a fogyasztó között, amely fokozza a bizalmat és a lojalitást. A koronavírus-járvány idején a fogyasztói magatartás átalakult: nőtt az igény a helyi, rövid láncú termékek iránt, mert a vásárlók a megbízhatóságot és a közvetlen forrást részesítették előnyben a tömegtermeléssel szemben.
A kérdőív eredményei alapján a vásárlók több mint fele a házhoz szállítást részesíti előnyben, míg 37,5 százalékuk személyesen, a sajtműhelyben vásárol. Ez a megoszlás jól mutatja, hogy a modern kistermelői működés egyik kulcsa a rugalmas értékesítési forma, amely ötvözi a személyes kapcsolatot az online tér előnyeivel.
A termékkínálat tekintetében a legnépszerűbb ízesítések a fokhagymás (18,8%), natúr és füstölt natúr (15,6–15,6%), valamint lilahagymás sajtok (12,5%) voltak. A fogyasztók 43,8 százaléka szívesen vásárolna házi tejfölt is, ami a termékfejlesztés új irányát jelölheti ki. A vásárlói visszajelzések tehát nemcsak a minőségi elvárásokat, hanem az innováció irányát is meghatározzák.
A Bociország Sajtműhely példája is bizonyítja, hogy az „istállótól az asztalig” elv megvalósítása – a tehenek gondozásától a végtermék kiszállításáig – nemcsak hitelességet ad, hanem erősíti a fenntarthatósági és minőségi szempontokat is.
Következtetések, javaslatok és összefoglalás
A kistermelői tej- és tejtermék-előállítás területén az innováció nem csupán gazdasági eszköz, hanem a fennmaradás és a fejlődés záloga is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kisüzemek akkor tudnak hosszú távon versenyképesek maradni, ha képesek rugalmasan reagálni a piaci változásokra, figyelembe veszik a fogyasztói igényeket, és a minőség mellett elkötelezettek a hitelesség iránt.
A Bociország Sajtműhely példája jól szemlélteti, hogy a kistermelői innováció a kreativitás, a fogyasztói visszajelzésekre épülő fejlesztés és a minőségi alapanyagok egységében rejlik. A hagyományos sajtkészítés újragondolása, új változatok megalkotása hozzájárul a termékpaletta megújulásához, miközben megőrzi a kézműves jelleg autentikusságát. A szakmai versenyeken való részvétel nemcsak szakmai visszajelzést ad, hanem a fogyasztói bizalomépítés és a marketing egyik leghatékonyabb formájává vált. Az elnyert minősítések nem pusztán presztízst jelentenek, hanem új vevőkört is hoznak, növelve a termékek értékét és piaci pozícióját.
A fogyasztói kérdőíves felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a vásárlók nyitottak a kistermelői innovációkra, és értékelik a közvetlen kapcsolatot a termelővel. Az online kommunikáció, a közösségi média használata és a rugalmas házhoz szállítás lehetősége mind hozzájárul a modern rövid ellátási lánc sikeréhez. A REL-modell megerősíti, hogy a termelő–fogyasztó közelség és a fenntartható, hiteles működés az egyik legnagyobb versenyelőny napjaink élelmiszeriparában.
Új ízvilágok és funkcionális élelmiszerek fejlesztése
A további fejlesztés irányai közül kiemelhető az új ízvilágok és funkcionális élelmiszerek fejlesztése (pl. egészségtudatos, A2-tejalapú termékek), a digitális értékesítési platformok erősítése, a fenntartható csomagolási megoldások bevezetése, valamint a szakmai hálózatokban való aktív részvétel, amelyek elősegítik a tudásmegosztást és a közös innovációt.
Összességében elmondható, hogy a kistermelői innováció egyszerre tudományos, gazdasági és emberi folyamat: a tudás, a tapasztalat és a szenvedély találkozása.
*Cikkünk Szilágy Szabina: Innováció a kistermelői tej- és tejtermék-előállításban című egyetemi dolgozata alapján készült. A dolgozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyetemi kutatói ösztöndíjprogramjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Az irodalomjegyzék a szerzőnél megtekinthető.
