0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 5.

Vecsési káposzta: hagyomány modern köntösben

Kevés olyan település van, ahol egyetlen növénykultúra annyira meghatározza a helyi gazdaságot, identitást és mindennapi életet, mint Vecsés. A településen csaknem 90 családi savanyítóüzem működik, amely mögött egyre modernebb technológiai háttér áll

Tervben a hűtőtároló és digitális fejlesztés

A betakarítás technológiája náluk félig gépesített. Az ipari savanyításra szánt árunál elvárás a sérülésmentes levélzet, ezért a kézi vágást preferálják. A hatékonyságot magyar fejlesztésű szállítószalagokkal növelik. A munkatársak a földön vágják és tisztítják a fejeket, amelyeket a szalag a közvetlenül konténerekbe visz, így kiküszöbölve a szennyeződést. Jelenleg konténeres, kültéri tárolást alkalmaznak speciális bálatakaró ponyvákkal, ami márciusig biztosítja az alapanyagot. Jövőbeli stratégiai cél egy szabályozott légterű hűtőház megépítése, amivel megoldható lenne a káposzta hosszabb távú tárolása minőségromlás nélkül, és így az év minden napján helyi káposzta feldolgozása.

A feldolgozó üzen 52 hétből 51-ben üzemel (Fotó: Déri Tímea Katalin)

Frühwirth Péter vallja, hogy a versenyképesség záloga a hatékonyság növelése, amit a precíziós gazdálkodási eszközök bevezetése tesz lehetővé. Tervei között szerepel, hogy a jövőben a teljes termesztési folyamat automata, műholdvezérelt rendszerekre épüljön.

Széles termékpaletta

A feldolgozás során a savanyú káposztát kizárólag konyhasóval, hagyományos tejsavas erjedéssel készítik, kerülve a gyorsérlelő eljárásokat. Ez a lassú folyamat garantálja a termék probiotikus jellegét és páratlan ízvilágát. A kihívást a modern kereskedelmi igények jelentik, mivel a 90-100 napos szavatosságot elváró áruházi csomagolásoknál elengedhetetlen a tartósítószer használata.

A savanyú káposztán túl több mint 40-féle savanyúságot készítenek a klasszikus vegyes vágottaktól és uborkaféléktől kezdve egészen a prémium szegmenst képviselő, kézzel töltött sajtkrémes paprikákig.

Frühwirth Péter tapasztalatai szerint a vásárlói szokások is nagyban átalakulnak: míg a hagyományos erős paprikák (cseresznye- és gyufapaprika) kereslete csökken, a fiatalabb generációk – a nemzetközi trendekhez igazodva – a Jalapeño paprikát részesítik előnyben. Ebben is sikerült váltaniuk, a korábbi import alapanyagot mára teljes egészében hazai termesztésű, Balástyáról származó paprikával váltották ki.

Értékesítés három pilléren

A saját kiskereskedelmi hálózat, amelynek legrégebbi tagja az 1962 óta az óbudai piacon üzemelő kereskedés, kiegészül néhány vidéki nagyvárosban (Eger, Szolnok, Nyíregyháza) található üzlettel. Fontos emellett a vendéglátás kiszolgálása, illetve a közvetlen áruházi beszállítás (Coop-üzletek). Exportpiacaik stabilak és egyre bővülnek Szlovákia, Románia és Lengyelország irányába. Frühwirth Péter úgy véli, ha a vásárló tudatosan választja a hazai terméket, azzal a magyar vidéket és a helyi kertészeti kultúrát egyaránt támogatja.

Ahol kertészet van, ott mindig mosolygósabb a környezet,

mondja Péter, utalva arra, hogy a sikeres gazdálkodás a településképben és a közösség erejében is megmutatkozik. Huszonöt helyi taggal megalapították a Savanyúságkészítők Érdekvédelmi Egyesületét is, melynek ő az elnöke. Céljuk a helyi termékek népszerűsítése, marketingje. Legutóbbi akciójuk, a polgármesteri hivatal előtt felállított, fejes káposztával díszített karácsonyfa már az országos média figyelmét is felkeltette, játékosan emlékeztetve mindenkit: a káposzta nemcsak zöldség, hanem büszke örökség és a kertészeti ágazat versenyképességének bizonyítéka.

Korai káposzta, de mennyire korán?

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: