Gyakori halfogyasztás, eltérő kockázattal
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) átfogó felmérése szerint az európai lakosság mintegy 60 százaléka fogyaszt rendszeresen halat és tengeri eredetű élelmiszereket.
A vizsgálat az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Izlandra és Norvégiára terjedt ki, és célja az volt, hogy pontosabb képet adjon a halfogyasztási szokásokról, valamint a higanykitettség kockázatairól.
Az EFSA vizsgálatai szerint a higanyterhelés szempontjából kulcsfontosságú tényező, hogy az adott halfaj hol helyezkedik el a vízi táplálékláncban, valamint mennyi ideig él.
Ez a forma különösen veszélyes, mivel könnyen felszívódik az élő szervezetekben, és lassan ürül ki.
A folyamat az úgynevezett bioakkumulációval kezdődik, amikor a higany először a planktonok és más apró vízi szervezetek szervezetében halmozódik fel. Ezeket a szervezeteket kisebb halak fogyasztják, amelyekben már magasabb koncentráció alakul ki.
A kisebb halakat pedig nagyobb ragadozó fajok zsákmányolják, így a higany koncentrációja minden egyes tápláléklánc-szinten tovább növekszik. Ezt a jelenséget biomagnifikációnak nevezik, és ennek következtében a tápláléklánc csúcsán álló halak szervezetében a higany koncentrációja nagyságrendekkel magasabb lehet, mint a vízben vagy az alsóbb szinteken élő szervezetekben.
A különbség élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű
Különösen érintettek a hosszú élettartamú, nagyméretű ragadozó fajok, például a kardhal, a cápa, a kékúszójú tonhal és a nagyszemű tonhal. Ezek az állatok évekig vagy akár évtizedekig élnek, és ez idő alatt folyamatosan felhalmozzák a higanyt a szöveteikben.
Ezzel szemben a rövidebb életű, kisebb testű vagy alacsonyabb tápláléklánc-szinten élő halfajok, például a szardínia, a hering, a makréla vagy a pisztráng általában lényegesen alacsonyabb higanykoncentrációt tartalmaznak.
Ezért az európai táplálkozási ajánlások nem a halfogyasztás általános csökkentését javasolják, hanem a halfajok tudatos megválasztását, előnyben részesítve az alacsonyabb higanytartalmú fajokat, különösen a várandós nők és a gyermekek esetében.
A felmérés adatai alapján a serdülők és felnőttek 34 százaléka, míg a várandós nők 33 százaléka hetente legalább három alkalommal fogyaszt magasabb higanytartalmú halfajokat.
