Hogyan lehetséges, hogy 22 év alatt az ázsiai lódarázs képes volt meghódítani Nyugat-Európát? Két fő okot lehet megemlíteni. Az egyik a rendkívüli alkalmazkodóképessége és intelligenciája. Egy kifejezetten „okos” ragadozóról beszélünk. Elég csak fészkének elhelyezkedését megemlíteni. Míg az őshonos európai lódarázs (Vespa crabro) „embermagasságban” helyezi el fákon, bokrokon, általunk könnyen megközelíthető kertvégi tárolókba, padlásokra építi otthonát, addig az ázsiai rokona szinte kivétel nélkül magas fák lombkoronaszintjébe, 20-30 méter magasságban alakítja ki végleges fészkét. A másik ok: egyetlen áttelelt, megtermékenyített nőstény egy év alatt képes akár 500 nőstényt is kibocsájtani ősszel a fészekből. Így a következő évben akár további 500 darázsfészek is épülhet! Ezt az intenzitást az európai lódarázs öt év alatt éri el. Másrészről, a megtermékenyített nőstények ösztönösen vándorolnak, így az eredeti fészküktől akár 60-80 kilométerrel arrébb fogják új otthonukat létrehozni. Ennek a terjedési sebességnek az eredményét látjuk ma Nyugat-Európában.
Mint említettem, az ázsiai lódarázs kártétele nem csak a méhészeket érinti. A hazai őshonos rovarvilágban is hatalmas károkat fog okozni, ezzel egyértelműen csökkentve a természetes sokféleséget. Gyümölcs-, szőlőtermesztők munkáját is megnehezíthetik, a betakarítások, szüretek időszakában okozhat kellemetlenségeket, gazdasági károkat, mivel táplálékának részét képezik a gyümölcsök. Fontos megemlíteni azt a tényt, hogy maga az ázsiai darázs jelenléte az ember re nem olyan veszélyes, mint azt sokan leírták, nyilatkozták a sajtóban. A velünk élő őshonos lódarázshoz hasonló a viselkedése az ember közelében. Egy viszont tény: fészkét nagyobb intenzitással védi, nemcsak fullánkjával védekezik, hanem mérgét képes a levegőbe is kijuttatni támadói ellen. De mivel fészkét magasra építi, így csak nagyritkán tapasztalhatjuk meg intenzív védekezését.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hazai és európai uniós források felhasználásával több ezer darázscsapdát helyezett ki méhészekhez, különösen a nyugat felől érkező autópályáink mellé, valamint az Ázsiából érkező beruházások, építkezések helyszínei köré. A csapdák tartalmát a méhészek ellenőrzik, és ha gyanús darazsat találnak, azt szakemberek tovább vizsgálják. A tavalyi esztendőben nem találtunk ázsiai lódarazsat, de csak idő kérdése, hogy előkerüljön a második példány. Az első 2023 őszén jelent meg Győr-Moson-Sopron vármegye Kimle településén, aminek fészkét sikerült megtalálni és felszámolni. Reményeink szerint a másodiknak is ez lesz a sorsa.
Bross Péter
