Bio és regeneratív gazdálkodás határán
A gazdaságban az alakor termesztése szorosan kapcsolódik a vegyszermentes szemlélethez. „Nem használok hozzá vegyszert, és nem is tolerálja” – fogalmaz a termelő, aki kizárólag bio területeken dolgozik ezzel a növénnyel.
Ugyanakkor a gyakorlatban ez nem jelent teljes beavatkozásmentességet. A gyomszabályozás és a talaj előkészítése bizonyos mértékű művelést továbbra is megkövetel, különösen állattartás hiányában.

A gazda szerint a valódi kérdés nem az, hogy használunk-e vegyszert, hanem az, hogy mennyire képes a talaj egyensúlyban működni.
Piaci realitások: értéke van, de nem tömegtermék
Az alakor termesztése gazdasági szempontból is sajátos helyzetet teremt. A növény hozama elmarad a modern búzákétól, miközben a feldolgozása – például a hántolás – speciális eszközöket és többletmunkát igényel. Ez azt is jelenti, hogy nem minden gazdaság számára jelent könnyen elérhető alternatívát.
Tamási Péter szerint akkor válik igazán értékessé a termék, ha közvetlenül jut el a fogyasztóhoz. „Minél feldolgozottabb, annál nagyobb a hozzáadott érték, de annál több munka is van benne” – mondja, hozzátéve, hogy a nagyobb volumenű feldolgozás komoly beruházást igényel.
Tudatos fogyasztók, lassú áttörés
A kereslet növekedése érzékelhető, de nem robbanásszerű. A gazda úgy látja, elsősorban azok keresik az alakort, akik tudatosan figyelnek arra, mit fogyasztanak. „Akik látni akarják, azok egyre többen vannak” – fogalmaz, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy sok vásárló számára továbbra is az egyszerű hozzáférhetőség és az alacsony ár a döntő.
A bio termékek megítélésével kapcsolatban is árnyalt képet fest. Véleménye szerint önmagában az, hogy egy termék mentes bizonyos anyagoktól, még nem garantálja a magas minőséget. Sokkal inkább az számít, hogy a termelés során mennyire sikerül valóban „teljes” élelmiszert előállítani.
A jövő: minőség, nem mennyiség

Az alakor jövője nem a tömegtermelésben rejlik. Sokkal inkább egy olyan irányt képvisel, amely a minőségre, a talajéletre és a tudatos élelmiszer-előállításra épít.
Tamási Péter sem tervezi a termőterület jelentős növelését. Úgy látja, a legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a meglévő rendszert stabilan működtesse, és a terméket olyan formában juttassa el a fogyasztókhoz, amely megőrzi annak valódi értékét.



