A számos EU-tagállam és az Európai Parlament által is kifogásolt egyezmény következtében az importvámok fokozatos csökkennek, és 10 év múlva vámmentesen jöhetnek be a konzerv és fagyasztott zöldség- és gyümölcstermékek a Mercosur államokból ugyanarra a piacra, ahová mi is szállítunk. (Az EP 2026 januárjában úgy döntött, hogy az Európai Bíróság elé viszi a megállapodást, ám az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte a megállapodás ideiglenes végrehajtását a bírósági felülvizsgálat ellenére is.)

Az Európai Unió és Thaiföld között készülő egyezmény kapcsán kiemelte a szakember, hogy az uniós feldolgozók és termelők védelmében már több mint 10 éve antidömping eljárás alá esik a thai csemegekukorica-konzerv. Ez fog megszűnni a szabadkereskedelmi egyezmény hatálybalépésekor, óriási károkat okozva.

Az európai zöldség- és gyümölcsfeldolgozók szövetsége (Profel), az európai csemegekukorica-feldolgozók Szövetsége (AETMD) és az európai paradicsomfeldolgozók szövetsége (Tomato Europe) már kifejezte aggályát, és védelmet kért az ernyőszervezetek alá tartozó termékkörökre.  Ugyancsak ellenezték a szervezetek az Európai Unió és India közt készülő kereskedelmi megállapodást is.

Az EU és USA közt tervezett megállapodás kapcsán arra emlékeztette Sebesta Péter, hogy az USA legfelsőbb bírósága felfüggesztette a kezdeményezést az EU termékekre kivetendő vámokról. Így arról már nem történt szavazás az Európai Bizottságban, hogy mely termékek lettek volna vámmentesen behozhatók az Egyesült Államokból, de a javaslatok közt tudvalevően szerepeltek egyéb konzerv és egyéb fagyasztott zöldségek és az uborka is.

Az onnan származó zöldség-gyümölcs termékek térnyerése ugyanis az utóbbi 2-3 évben látványosan nő. Egyebek közt a termékek minőségének, a fenntarthatósági szempontoknak a szigorúbb ellenőrzését várják el a határellenőrzéseknek.

Drágák vagyunk, és nem elég hatékonyak

A dél-amerikai és ázsiai termelés olcsóbb az európainál, így a tervezett megállapodások egyértelműen csak ronthatják a hazai feldolgozók és termelők helyzetét, mondta Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője.  Egyetlen előnyük az lehet, hogy alkalmazkodásra sarkalnak,és a hatékonyság növelésére ösztönöznek. A szakember azt is kiemelte, hogy amíg a termelőknek megvan a lehetőségük, hogy kultúrát váltsanak, a feldolgozóknak sokkal kisebb a mozgásterük.

A kiút kereséséhez a mostaninál nagyobb összefogásra van szükség, és a gazdaságos alapanyag-előállítást kell a középpontba helyezni. Ez ugyanis a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt érdeke.

Nem lehet megjósolni mi lesz 10 év múlva, az viszont tény, hogy a 2022-es aszályt követően erősödött Magyarországon a kínai termékek jelenléte. A visszaszorításukra 2023-ban kezdeményezett védővám eljárás csak 2 év elteltével lépett hatályba. Ezalatt az ázsiai beszállítók először olcsón kínáltak silány minőséget, majd a minőség javult, az ár azonban alacsony maradt.

Ezzel pedig igencsak beszűkítették a drágább magyar és a francia csemegekukorica-konzerv piacát. Az összes problémánkat a kínai termékekre kiszabott védővám sem fogja megoldani, hiszen például a HoReCa szektor egyes tagjainak a minőség kevésbé számít, így továbbra is az olcsóbbat választják, magyarázta a szakember.

A csemegekukorica termőterületre az utóbbi 3-4 év alatt 38 000-ről körülbelül 28 000 hektárra, a zöldborsóé 20 000-ről 14 000 hektárra csökkent. A termelői kör jócskán szűkült és bezuhantak az árak. Mi állhat a háttérben?

Emellett a keresletet visszavetette a vásárlók csalódása is, amit a silányabb minőségű kínai termék okozott. Aztán a 2023-as meglehetősen jó termés hatására megugrott a feldolgozás, gyorsan nőttek a késztermékek készletei, és ennek pedig egyértelmű következménye, hogy egyre kisebb területre szerződtek az üzemek.