Nyitott Porta Napok
A Herman Ottó Intézet Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége által életre hívott, Nyitott Porta Napok néven futó rendezvénysorozat jelentős szerepet játszik a rövid ellátási láncok erősítésében. A hazánkban 2025-ben debütált programsorozatnak köszönhetően számos látogató olyan közeli gazdaságokat ismerhetett meg, amelyekről korábban nem is tudott, és több új termelői-vásárlói kapcsolat alakult ki a nyitott hétvégék során. Fieszl Csaba szerint ezek az események nem csupán alkalmi vásárlásokat generálnak, hanem hosszabb távú, visszatérő kapcsolatokat is megalapoznak. A program népszerűsítette a régiók termelői piacait és kézműves helyeit is, amelyek mind a rövid ellátási láncok működését támogatják.
Példaként említi, hogy egy adott térség jellegzetes termékei – mint például egy helyi húsáru vagy feldolgozott élelmiszer – ott tudják igazán betölteni szerepüket, ahol megszülettek. Ez nemcsak az agrárium felértékelődéséhez járul hozzá, hanem a fiatalok számára is vonzóbbá teheti a pályát, hiszen különleges, máshol nem elérhető termékek előállításában vehetnek részt. A fiatalok megszólítása kapcsán fontosnak tartja kiemelni, hogy a digitalizáció és az innováció jelentősen átalakította az agráriumot. Ma már nem kizárólag a hagyományos fizikai munkáról van szó: megjelentek a drónok, a precíziós gazdálkodás, a robotizált gépek, amelyek működtetése és programozása új típusú tudást igényel. Ezáltal az agrárium sokkal szélesebb kör számára válhat vonzóvá.
Akadályozó tényezők
A rövid ellátási láncok terjedésének akadályai között Fieszl Csaba elsősorban a fogyasztói kényelmet említi, hiszen sokan előnyben részesítik, ha egy helyen vásárolhatnak be. Emellett a jogszabályi környezet folyamatos fejlesztésének szükségességére is felhívja a figyelmet. Mint mondta, szerencsére a hatóságok részéről megvan a nyitottság, és a rendszer folyamatosan fejlődik, különösen az elektronikus fizetési megoldások terjedésével. A rövid ellátási lánc nemcsak a piacot jelenti, hanem új értékesítési formákat is, például közösségi boltokat vagy közös értékesítési pontokat, amelyek szabályozása még további fejlesztést igényel.
Termelői együttműködések
A fogyasztói bizalom és a nyomon követhetőség kérdése is rendkívül fontos. A kistermelőknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük, és egyetlen hibás termék is komoly bizalomvesztést okozhat, amelynek helyreállítása hosszú időt vesz igénybe. Ezért a minőség folyamatos fenntartása kulcskérdés. Fieszl Csaba úgy véli, hogy a digitalizáció és az online értékesítés szerepe kiegészítő jellegű. Bár ezek a csatornák segítik az értékesítést, a személyes kapcsolat továbbra is meghatározó marad, különösen a friss, speciális tárolást igénylő termékek esetében.
A termelők közötti együttműködést kulcsfontosságúnak nevezi. Úgy véli, hogy a közös gondolkodás, az erőforrások megosztása és a közös eszközhasználat jelentősen javítja a gazdálkodás hatékonyságát és fenntarthatóságát.
A jövőre vonatkozóan Fieszl Csaba úgy fogalmazott, hogy a magas hozzáadott értékű, térségi alapú, élményközpontú kínálat kerül majd előtérbe. Olyan komplex vidéki élmények kialakítását tartja szükségesnek, ahol a látogatók nemcsak a termékekkel, hanem a helyi életformával, hagyományokkal és gasztronómiával is megismerkedhetnek. Véleménye szerint a jövőben azok a térségek lesznek sikeresek, amelyek képesek többnapos, tartalmas élményt kínálni, és ahol a látogatók nemcsak látványosságokat, hanem valódi, személyes élményeket kapnak.
