A magyarországi élőbaromfi-felvásárlás élősúlyban mérve tavaly összességében 2,8 százalékkal emelkedett 2024-hez képest – tájékoztatta a Magyar Mezőgazdaságot Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója.
Ez alapvetően pozitívan hangzik, viszont az is igaz, hogy a bővülést elsősorban a csirke termelésének növekedése okozta, és kisebb részben járult hozzá a pulyka, illetve húsliba. A csirke 9,8, a pulyka 8,2 és a hús típusú liba 3,7 százalékos növekedése pedig ellensúlyozni tudta a jelentős mértékben visszaesett víziszárnyas-termelés miatt volumencsökkenést.
Csirke és pulyka kontra víziszárnyas
A BTT elnök-igazgatójának várakozásai szerint a csirke-termékpálya növekedése a jövőben is kitart. Ez alapvetően a fogyasztási trendeknek köszönhető, de fontos eleme a növekedésnek, hogy beindulnak a támogatott beruházási és fejlesztési programok. Csorbai Attila úgy véli, a termékpálya növekedése ezeken az alapokon nyugodva nem egyszeri „nagy ugrás” lesz, hanem folyamatos, évi 8-10 százalék körüli termelésbővülés, mely az elkövetkező 4-5 évben folytatódni fog. A pulyka-termékpálya szintén növekedni tudott.
A víziszárnyas-termelés alapjait ugyanakkor a 2024. őszi, 2025. tavaszi madárinfluenza megrengette az állományleölésekkel és telepítési korlátozásokkal, ráadásul a piaci körülmények is kedvezőtlenül alakultak, főként a kínai elősütött kacsa európai térfoglalása miatt. Így alacsonyabb termelési és vágási mennyiség várható a jövőben – figyelemmel arra, hogy a szaktárca egy de minimis támogatási konstrukcióval lehetővé tette a telepek pihentetését. A konstrukció lényege, hogy ha a víziszárnyas-termelő vállalja, hogy három évig szünetelteti a termelést, jogosult a támogatásra.
Kevesebb vadmadár, kevesebb kitörés
Míg 2024 őszén és 2025 tavaszán még súlyos járványok voltak, nagy kitörésszámokkal, addig tavaly ősszel és idén tavasszal a járványkitörések száma lényegesen alacsonyabb volt, mint a korábbi időszakban. Ennek oka részben az, hogy valamennyire megváltozott az őszi madárvonulások útvonala.
Úgy gondolom, hogy a hazai helyzet enyhülése főleg a madárvonulási útvonalak megváltozásából adódik, amit okozhat a klimatikus helyzet átalakulása, de közvetlenebb ok lehet például a magyarországi kukorica-termőterület csökkenése – mondta Csorbai Attila. A madárinfluenza vírusát terjesztő vadmadaraknak ugyanis táplálékra van szükségünk, és az őszi betakarítású növények vetésterületének szűkülése miatt ebből számukra itt kevesebb van a vonulásuk idején.
Egy másik ok lehet, hogy a vizes élőhelyek, amelyek korábban egyfajta biztonságos leszállópályát és pihenőterületet jelentettek ezeknek a vadmadaraknak, az elmúlt időszak aszályos időjárása miatt jelentős mértékben zsugorodtak.
