Ezek talán jobban hozzájárultak a járvány enyhüléséhez, mint a teleppihentetési program, bár az is kétségtelen, hogy a nagy telepsűrűségű térségekben a vírus robbanásszerű terjedését ez vélhetőleg korlátozta, hiszen a telepek kiürültek.
A támogatásban egyébként 201 támogatott 190 tartási helye részesült, ezek közül volt négy olyan tartási hely, mely soha nem rendelkezett BTT-regisztrációval, és öt olyan, amelyik 2024-ben nem regisztrált. Az a 186 tartási hely, amelyről vannak információk, a hároméves időszakra összesen közel 200 ezer négyzetméterrel csökkentette a víziszárnyas-termékpályák állattartó felületét.
Ez leginkább a hízott ágazatot érinti, hiszen a támogatott tartáshelyek közül 159 tartozott ide, az állattartó felületben pedig a kétharmad. Ez a „pihentetés” a nyilvántartott hízott kacsa termelőfelületének több mint 12 százaléka, a hízott libánál pedig meghaladja a 14 százalékot.
Vágóüzemek is bajba kerülhetnek
A BTT a Nébih-adatok alapján végzett egy összesítést, amely szerint a támogatott 186 telepből 115 telepen mutattak ki vírust az elmúlt hat évben, a 115 telepen összesen 203 kitörés történt a hat év alatt összesen 1084 esetből, ami a kitörések 18,7 százaléka.
Csorbai Attila szerint szükséges és jó lépés volt a nagy baromfisűrűségű régióban ez a beavatkozás, azonban ennek termeléscsökkenésre gyakorolt hatásaival sajnos számolnunk kell a jövőben.
Ez az elkövetkező években számottevő termeléscsökkenést eredményez: a mulard kacsánál 20 százalékos, hízott libánál 30 százalékos mértékűt, ennek pedig már vágóüzemi következményei is lesznek.
A baromfipiaci helyzetet jelentősen befolyásolta a madárinfluenza és a több európai országban megjelent Newcastle-betegség, vagyis a baromfipestis. Utóbbi ugyanolyan korlátozásokkal jár, mint a madárinfluenza, és szintén jelentős gazdasági károkat okoz. Mivel komoly európai baromfitermelő régiókban alakultak ki a betegségek, Lengyelországban pedig kifejezetten erős volt a fertőzöttség, erős keresleti piac keletkezett, amelyet tetézett, hogy a brazilok sem tudtak annyi mennyiségű húst behozni – náluk ugyanis megjelent a madárinfluenza.
Erősödő világtermelés
Eközben a világ baromfihús-termelése is növekszik: a Rabobank becslése szerint tavaly globálisan 2,5-3 százalék volt a bővülés, az idei évre pedig ennél némileg magasabb, 3 százalékos növekedéssel számol a bank. E mögött az átlag mögött azonban nagy regionális különbségek mutatkoznak: Kína például 2025 első háromnegyed évében 7,2 százalékos növekedést mutatott, és az utolsó negyedév adatai nélkül is szinte biztosak lehetünk a 7 százalékot meghaladó növekedésben.
Idén pedig további dinamikus növekedés várható Kínában, amit a tenyésztőcégek jelentős beruházásai alapoznak meg, valamint az, hogy Kína 2024-ben 1,6 millió nagyszülőpár-állományt importált – mondta a BTT elnöke. A kínai növekedés pedig szerinte komoly veszélyt jelent a magyar termelők számára is, hiszen a potenciális exportpiacokon – így az unión belül is – már nemcsak egy szűk szegmensben, az elősütött kacsa piacán veszik el a teret, hanem megjelenik a kínai csirkehús is.
Ugyancsak figyelni kell Thaiföldre is, amely szintén növekedéssel zárt – a Rabobank szerint 2,5 százalékossal –, de exportja ennél nagyobb mértékben, 7 százalékkal bővült. Ezen belül is kiemelkedik a sózottmellfilé-kivitelük 18 százalékos bővülése, ami azért is érdekes, mert ennek a fő piaca az EU. E növekedésben valószínűleg szerepet játszott a brazil madárinfluenza-bejelentést követő korlátozás, mely egyben jelzi azt is, hogy a világkereskedelem rendkívül gyorsan képes reagálni egy-egy nem várt eseményre.
Az USA termelését jelentősen befolyásolták az elmúlt évek madárinfluenza-eseményei: 2022. február 8. óta 2029 kitörést regisztráltak, melyből 920 volt a kereskedelmi céllal tartott állomány, és összesen 186 millió madarat kellett leölni. Az egyes számítások szerint tavaly októberig 11,12 milliárd dollár veszteséget okozott a járvány, de a világ csirkehús-előállításának 17 százalékát, exportmennyiségének pedig 23,3 százalékát adó ország termelése ennek ellenére nőtt: a 2024-es 1,3 százalék után tavaly – januártól novemberig rendelkezésre álló adatok alapján – 1,9 százalékkal.
Legfontosabb piacaik hamar feloldották a korlátozó intézkedéseket, így a brazilok 2025-ben rekordévet zártak termelésben és exportban egyaránt. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) decemberi adatai szerint a teljes baromfihús-kibocsátási volumen 15,3 millió tonnára tehető, ami éves alapon 2,2 százalékos növekedés, míg az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) adatai még magasabb, 15,35 millió tonnás rekordot rögzítettek, ami 2 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Európa baromfihús termelése inkább stagnál, mint növekszik a Rabobank szakértője szerint. A tavalyi növekedés 0,8 százalék az első háromnegyed év alapján. Faji megoszlásban a csirke dinamikusabb, 2,6 százalékos bővülése mellett a többi faj csökkent, a kacsa 1,1, a pulyka pedig 2,6 százalékos mértékben.
