Egy kis rejtély

A hang hullámokként terjed a levegőben, amelyeket az élőlények általában füleikkel, vagy más hasonló struktúráikkal érzékelnek. De ami azt illeti, a katicabogaraknak nincs ismert hallószervük, ezért valószínűleg másképp érzékelik a hangokat, mint az emlősök, a madarak, illetve más hallószervvel rendelkező élőlények.

Még a kutatók számára sem teljesen világos, hogyan történik mindez, csak annyi, hogy a zaj valamilyen módon gátolja a katicabogarakat a levéltetvekre való vadászatban. És ez érdekessé is teszi a dolgot, és egyben aggodalomra is ad okot. Eddig a katicabogarat vizuális ragadozónak tekintettük, akinek mellesleg nincs is hallószerve, akkor mégis hogyan hat rá ennyire negatívan a zaj?

A zajszennyezés hatásai nem korlátozódnak a gerincesekre, hanem bolygónk legnépesebb állatcsoportját, a rovarokat is érintik. És mivel a rovarok az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtják, alapvető fontosságúak bolygónk megfelelő működéséhez.

Habár némelyiknek még hallószerve sincs, mégis utoléri őket az antropogén ricsaj. És a zajszennyezés befolyásolja a rovarok viselkedését, életmódját, táplálkozási sikerességét. És ahogy a fentebbi példában is láttuk, ha csökken a biológiai védekezés (katicabogarak) hatékonysága, több kártevő marad meg, csökken a biomassza -magyarán csökken a terméshozam-, illetve több peszticid használata válhat szükségessé.