A magyarországi retektermesztés – a többi zöldségkultúrához hasonlóan – jelentős átalakuláson megy keresztül. Bár a szakmai figyelem ritkábban irányul erre a kiskultúrára, a technológiai elvárások változása komoly próbatétel a gazdaságok számára.

A Jászfényszarun működő Jászkertész Kft. példája jól szemlélteti azt a folyamatot, ahol a modern gépesítés és a hagyományos kézi munka még egymás mellett él, meghatározva a mindennapi üzemszervezést.

A hajtatott technológiák vették át a vezető szerepet

A FruitVeB és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján a hazai retek termőterülete az elmúlt 20 évben lassú csökkenést követően 100 hektár környékén stabilizálódott. Ez a volumen messze elmarad az olyan meghatározó szereplőktől, mint a 3000 hektáron termelő Németország, vagy a technológiai oldalról vezető Hollandia és Olaszország.

Hazánkban korábban a háztáji és a szabadföldi termesztés dominált, mára viszont a hajtatott (fóliás) technológiák vették át a vezető szerepet. Az intenzitás növekedésével (precíziós vetés, gépi betakarítás) a termelők sikeresen veszik fel a versenyt az importnyomással szemben a belföldi áruházláncok polcain.

A modern hibrid fajtáknak és a precíziós tápanyag-utánpótlásnak köszönhetően a termésátlagok a 2000-es évek elejéhez képest közel 20-25 százalékkal javultak. Míg két évtizede tavasszal még nettó importőrök voltunk, ma már március-áprilisban a magyar hajtatott retek uralja a hazai piacot, sőt, jelentős export is irányul a környező országokba, például Romániába és Szlovákiába. A termesztés súlypontja Dél-Magyarországra (Balástya környéke), valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (Jászfényszaru) koncentrálódott.

Egész éves szezon

A vevői igényeknek megfelelően, a korábbi szezonalitás mára az egész évre kitolódott. Míg a kétezres években a retek tipikus tavaszi idénynövény volt, ma a korszerű fajtáknak és a fűtött fóliáknak köszönhetően szinte folyamatosan elérhető a magyar áru. A könnyen pudvásodó típusokat felváltották a pulton tartható, élénk „skarlátvörös” hibridek.

Kiss Péter jászfényszarui gazdasága tudatosan halad a gépesítés útján, felismerve, hogy a munkaerő hiánya csak így ellensúlyozható. A gazdaság összesen 25 hektáron gazdálkodik, ebből 3 hektár a fóliasátras hajtatott felület, a többi szabadföldi termesztés. Magyarországon náluk állt munkába először 2024-ben az a holland betakarítógép, amely technológiai áttörést hozott: a berendezés 30 ember munkáját képes kiváltani.

Vásárlói igényekben és a technológiai korlátok

A fejlesztés azonban nem jelenti a teljes folyamat automatizálását. A gépesítés jelenleg a felszedésre, valamint a zacskózott retek előkészítésére koncentrálódik; a gép a betakarítást követően tisztítja, lelevelezi és osztályozza a gumókat. A napi betakarítás jelenleg 2 tonna körül mozog a „gurulós” (csomagolni való) retekből, amihez még hozzájön a kézi szedésű mennyiség. A csomagolás egy részét saját üzemükben végzik, másik felét pedig partnereknek adják át további feldolgozásra.

Bár az üzem technológiailag fejlett, a csomózás és a csomagolás végfázisa továbbra is jelentős élőmunkát igényel. Ennek oka a vásárlói igényekben és a technológiai korlátokban rejlik: a piacon keresett csomózott retket továbbra is kézzel készítik.

„A csomózás folyamata Magyarországon jelenleg nem gépesített, így a főszezonban ennek van a legnagyobb élőmunkaigénye. A termelés folyamatossága egész éves, heti hatnapos munkarendet követel meg”

– avat be a részletekbe Kissné Pap Anita, aki maga is kiveszi a részét a kézi munkából. A csúcsidőszakokban, különösen a húsvéti kereslet idején napi16-20 órás munkavégzés is előfordul a szállítások teljesítése érdekében.

Az árrésstop közvetett hatása

A gazdaság mérete „átmeneti” állapotban van: a 25 hektáros termőterület már messze meghaladja a kiskerti léptéket, de a végpontig tartó automatizáltság hiánya miatt még nem nevezhető a szó szoros értelmében vett klasszikus nagyüzemnek sem.

„A technológiai fejlesztéseket – mint például a közel 200 millió forintos gépberuházást – nehezített gazdasági környezetben kell kitermelni. – meséli Kiss Péter. A szektort érintő általános költségnövekedést (energia, vetőmag, munkabér) a beszállítási árak nem követik le, sőt a tavalyi év nem sok jóval kecsegtetett.”

Ennek egyik oka az áruházláncok árképzési stratégiája. Az alapvető élelmiszereket érintő korábbi árréstop és a kötelező akciók miatti bevételkiesést a kereskedők gyakran más termékekre, köztük a retekre hárítják át. Ennek eredményeként a retek beszállítási ára 2025-ben alacsonyabb szinten mozgott, mint nyolc évvel korábban, ami komoly nyomást gyakorol a termelői árrésre és a jövőbeni fejlesztési forrásokra.

A jövőbeni fejlesztések fókuszában egy modern csomagológép beállítása és egy saját hűtőház felépítése áll, utóbbi lehetővé tenné, hogy a betakarítás és a hűtési folyamat közötti idő a lehető legrövidebb legyen, megőrizve a retek frissességét. Saját márka kialakításával pedig közvetlenül is meg szeretné mutatni a fogyasztóknak a hazai, jászfényszarui retek kiváló minőségét.

A cikk folytatása (termesztéstechnológia) a május havi Kertészet és Szőlészet Magazinban lesz olvasható!