Míg sok más lepke megelégszik a levelek rágcsálgatásával, az almamolynak megvan az a rossz szokása, hogy egyenesen a gyümölcsöt veszi célba, tönkre téve ezzel az egész termést. Első látásra nem gondolná az ember, pedig ezek az unalmas „szürke ruhás”, ártalmatlannak tűnő lények mérhetetlen pusztítást végezhetnek a gyümölcsösökben. Hacsak nem jön a felmentősereg.

A kártevő ravasz és alkalmazkodóképes. A molyok elleni védekezés rendkívül sokba kerül, és itt nemcsak a pénzről van szó, hanem rengeteg vegyszerről is, illetve azok összes hatásáról. Az almáskertek a rovarirtószerek nagyjából 70%-át az almamoly megfékezésére használják. Több-kevesebb sikerrel. Hiszen az almamoly felvette a kesztyűt, és rezisztenciát fejlesztett ki egyes rovarirtó szerekkel szemben.

A denevér

Ezek a „falánk” (magyarán gyors anyagcserével rendelkező) repülő emlősök egyetlen éjszaka alatt többezer rovart is elragadhatnak. Egy szoptató nőstény akár testtömegének 150%-át is elfogyaszthatja rovarokban naponta. Hogyan segíthetik a gyümölcsösök védelmét? Erre a kérdésre szerettek volna választ kapni a kutatók is, ezért egy olaszországi bio almáskertbe vonultak vizsgálódni. Két részt hoztak létre a gyümölcsösben, az egyikbe bejuthattak a denevérek, míg a másik szárny el volt zárva előlük hálókkal. Amikor a kutatók összegyűjtötték és megvizsgálták az almákat, kiderült, hogy a gyümölcsös azon részén, ahol a denevérek vadászhattak, 32%-kal csökkent az almamoly által érintett fák száma, és a sérült almák száma nagyjából a felére csökkent, ahhoz a részhez képest, ahova nem kaptak bebocsátást. Ez már aztán igazán szignifikáns különbségnek mondható. A kutatók által becsült -a denevérek közreműködésének betudható megtakarítás- 551 €/ha/év (2022-es adat).

A lehető legdenevérbarátabb hely létrehozása

Akit meggyőztek a számok, és végzett egy kis saját területére vonatkozó kalkulációt, rájöhetett, hogy sokat spórolhatna (pénzt, vegyszert, időt, idegeskedést), ha igénybe venné ezt az ingyenes munkaerőt. Igen ám, de hogyan? A denevérek nem háziállatok, nem egyszerű fogságban tenyészteni őket, és kiszámíthatatlan, hogyan reagálnak, miután szabadon engedik őket. Különösen igényesek a pihenőhelyük kiválasztásánál, de a megfigyelések szerint egyesek beköltöznek a mesterséges szálláshelyekre, ha megfelelőek a körülmények.

Mások vándorolnak, hogy nagyobb területeket járjanak be. A szakértők szerint az a legjobb, ha a lehető legbarátságosabbá alakítjuk a helyet a denevérek számára. De mitől lesz egy terület denevérbarát? Olyasmiktől, amiktől sok minden más is megjavulna, és egészségesebbé válna. Tehát a változtatások nemcsak a denevérek szempontjából lesznek hasznosak, hanem hatásuk sokkal kiterjedtebb lesz. Alapvető fontosságú dolgozni a biodiverzitás helyreállításán mind a növények, mind a földhasználat tekintetében. A denevérek számára vonzó stratégiai pontok a sövények, a fasorok, a tavacskák, az éjjel virágzó és illatozó lepkevonzó növények, éppen azok az elemek, amelyeket az intenzív mezőgazdaság feláldoz a tér érdekében, a géphasználat könnyebbé tétele miatt.

A fasorok, facsoportok, sövények alternatív táplálékkereső helyeket biztosíthatnak a denevéreknek, amíg a különböző kártevők megjelennek. Az éjjel virágzó növények pedig egyértelműen az éjjeli lepkéket célozzák meg. A változatos növénytermesztés tehát erősebb denevérközösséget támogat, beleértve a rovarok elleni védekezés hosszabb időszakát is. Hiszen a denevérek ökoszisztéma-szolgáltatásai nem fújnak ki az almamolyok elcsípésével. Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy a denevérek más földrajzi régiókban, különféle gyümölcsösökben (körte, cseresznye, pekándió, makadámdió, olajfa) bizonyultak hasznos segítségnek.

Az almamoly ugyan csak egy kis állat, ám irdatlan mértékű károkat képes okozni, és világszerte hatalmas mennyiségű növényvédő szert használnak el káros hatásainak ellensúlyozására. Mind az ökoszisztémákat, mind az emberi egészséget, mind a bankszámlánkat pozitívan érintené, ha nem hagynánk tovább figyelmen kívül azt a tényt, hogy a denevérek rovarevése kulcsszerepet játszhat a kártevők elnyomásában a mezőgazdasági területeken.