Az Ács Agrokultúra Nagykanizsa környékén gazdálkodik 1180 hektáron. Az idei vetésszerkezetükben megtaláljuk az őszi búzát, az őszi káposztarepcét, az őszi szöszös bükkönyt, a szóját, a napraforgót, valamint a kukoricát, szálastakarmányként pedig betakarítanak még lucernát, olaszperjét és fehérherét.
A gazdaság vezetője, Ács Norbert a kukorica vetésterületét idén 400-ról 260 hektárra csökkentette. Döntéséhez hozzátartozik az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásra beadott pályázat, amihez 2024 őszén úgy kellett alakítania a vetésszerkezetet, hogy biztosítsák a szálas pillangósnak, illetve a zöldugarnak a vállalásuk szerinti területnagyságot.
Változatos vetésszerkezet aszály ellen
Olyan területen gazdálkodnak, ahol a fagykár ritka időjárási jelenség, az aszály azonban őket is sanyargatja. A téli csapadékból mostanra nem maradt semmi, húsvétkor esett még 14 milliméter, ebből gazdálkodnak, mint mondja, a helyzet kritikus. Vízgazdálkodás szempontjából gyengébb területeken a kalászosok kezdenek kisülni, de ez igaz a réti vegetációra is.
Az nem kérdés, hogy a kukorica hazai vetésterülete lecsökkent, országosan mintegy 620 ezer hektárra, ezzel szemben a repce és a napraforgó termőterülete nő, és nincs ez másként Nagykanizsa környékén sem. Az Ács Agrokultúrában, de más környékbeli gazdálkodóknál is az időjárási anomáliák tompításához minél többféle szántóföldi növényt vetnek, bízva abban, hogy valamelyik kultúra elfogadható termésátlagot eredményez betakarításkor.
Terményét bevizsgáltatta, tavaly és tavalyelőtt is elkerülte a kukoricát a fuzárium-fertőzés okozta aflatoxin-szennyezettség, reméli, hogy ez a tendencia a magas aszályszinttől függetlenül így marad. Norbert úgy gondolja, hogy öntözéssel nem zárható ki a toxin megjelenése, de növényvédő szerekkel természetesen védekeznek ellene, azonban új fejlesztésekre lenne szükség a védekezési hatékonyság fokozásához. A mostanában jelentős növényvédőszer-kivonások tükrében új, hatékony készítményre még várni kell, ami amiatt is aggasztó, mert egyre hangsúlyosabbá válik a rezisztencia kérdése. Az Ács Agrokultúrában a repcefénybogár okozza egyébként a legnagyobb fejtörést, nagyon nehéz ellene védekezni, és az irtásához kapható új készítmények hatékonysága is kívánni valót hagy maga után.
Inkább eladni, mint raktározni
Ács Norbert a világpiacra termel. Volt Brazíliában és Argentínában is, ahol látta az ottani kukoricatermesztést, és mindenkit megnyugtat, ha a belpiacon nem lesz elegendő kukorica, ezekből az országokból fog érkezni. A terményekre még nem kötött előszerződést, de búzára tervez a közeljövőben, hiszen az aszálytól függetlenül a kalászosok vetésideje igen hosszú.
A tavalyi évről nem maradt semmilyen terménye. Januárban még volt kukorica-, illetve búzakészlete, de ahogy látta, hogy kezdenek beesni az árak, sikerült hamar túladni rajtuk. Úgy gondolja, ha huzamosabb ideig nem emelkedik az ár, csak szinten marad, akkor sem éri meg megtartani, mert kihasználatlanul, a terményben marad a gazda a pénzre, ráadásul a tárolás csak plusz költség.
Kizártnak tartja, hogy ez a növény kikerülne a termesztésből, de az öntözésre és öntözhetőségre még nagyobb figyelmet kell fordítani. Azokban a régiókban, ahol a víz nagyobb mennyiségben rendelkezésre áll, és a talajadottságok is kedvezőek, ott továbbra is a vetésszerkezetben marad a növény, csak ezzel centralizáltabbá fog válni a kukoricatermesztésünk, véli Ács Norbert.
