Vadalma (Malus sylvestris)
A kifejlett vadalmafa jellemző magassága 5-10 m. Törzse általában rövid és sokszor görbe, illetve csavarodott, kérge szürkésbarna, repedezett, pikkelyes, de a vadkörte kérgénél világosabb és simább. Lombkoronája nagyon sűrű, ágrendszere szabálytalan, fiatalon felfelé törő, idősebb korában azonban sokszor visszahajló; az ágak gyakran tövisesek. Levelei a hajtásokon szórtan állnak, azokhoz 2-3 cm hosszú nyéllel kapcsolódnak; kezdetben nemezesen szőrösek, később általában lekopaszodnak. A levéllemezek kerek-tojásdad vagy hosszúkás-elliptikus alakúak, fűrészes vagy csipkés szélűek, 4-10 cm hosszúak és legfeljebb 5 cm szélesek, színükön mattzöld, fonákjukon világosabb zöld. A levélváll szélesen lekerekített vagy ékszerűen keskenyedik a nyél felé, a levélcsúcs kihegyezett. Virágai kis csomókban, a lombfakadással közel egy időben, április-májusban nyílnak, kellemes illatúak, 3-6 cm szélesek, öt sziromlevelük fehér vagy kissé rózsaszínű. A bibék alapjuknál összenőttek. A virágok többsége a sokéves, rövid szártagokkal (szárközökkel, internódiumokkal) tagolt rövidhajtásokon, az úgynevezett termőnyársakon fejlődik.
Termései gömbölyű almák: 2-4 cm átmérőjűek, éretten zöldessárga színűek, esetleg pirossal árnyaltak (gyakran a napsütötte oldalukon), ízük nagyon fanyar, húsuk kemény.
Az üde talajt jobban, a fényt kimondottan kedveli, a szárazságot viszont csak megtűri. Termése ősszel a télre készülő vad egyik fontos tápláléka. Az almanemesítésben nagy szerepe van, anyatőként oltásra is használják. A facsemete ára: 3-5000 Ft/db.
Vadkörte (Pyrus pyraster)
A termőhely iránt nem igényes, egyaránt előfordul bükkös, gyertyános, tölgyes, kocsánytalan tölgyes-cseres, valamint erdősztyepp környezetben. Megtalálható karsztbokor-erdőkben, száraz tölgyesekben, tölgy-szil-kőris ligetekben, főleg az erdőszegélyen, valamint erdőből kialakított legelőkön hagyásfaként. Magyarországon mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak. Vannak vidékek, ahol még az Alföldön (Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Ócsa környékén) is gyakori. Utak szélén, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben, legelőkön hagyásfaként sokfelé előfordul. A facsemete ára: 2-5000 Ft/db.
Fehér és fekete eperfa (Morus alba, Morus nigra)
Az eperfa (a Dunántúlon szederfaként ismerik), latinul Morus, egyfelől az eperfafélék családjának Moreae nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melybe mintegy 100 faj tartozik, másfelől két, e nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Mindkét faj Európa legnagyobb részén elterjedt. A fehér eperfa (Morus alba) Kínából, a fekete eperfa (Morus nigra) feltehetően Közép-Ázsiából származik. Eredeti élőhelyén főleg a selyemhernyók tenyésztéséhez ültették, míg Európában dísznövényként kedvelt. Régebben mindkettő az egész országban, majd’ minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. Termése a „faeper” (eper, szeder) nagyon jó pálinkát ad.
A facsemete ára: 11-25 000 Ft/db.
