Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre. A Kárpát-medencében négy faj őshonos, az egybibés-, a fekete-, a rózsaképű- és a cseregalagonya. Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Termésük a Maloideae alcsaládra jellemző almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik. A termésfal (a maghéja) nagyon kemény. A termést az állatok a maggal együtt fogyasztják el, majd a mag a bélcsatornán sértetlenül áthaladva az anyanövénytől távol jut ki a külvilágba. A nemzetség rendkívül fajgazdag (egyes szerzők szerint a fajok száma több mint ezer!), sok az átmeneti és hibrid alak, változat. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A fekete galagonya füzes-nyáras vagy tölgyes-kőrises-sziles folyómenti ligeterdőkben él.

Május második és június első felében nyílik, néha szeptember-október körül másodszor is virágzik. Termése augusztus közepére érik be, madarak terjesztik. Gyökérről nem sarjadzik, ezért nem alkot sarjtelepeket. A csemeték ára: 10-40 000 Ft/db.

Húsos som (Cornus mas)

A som (Cornus) a somfafélék családjába tartozó, lombhullató cserjék és fák nemzetsége, melynek legismertebb faja a hazánkban is őshonos húsos som (Cornus mas). Általában nagyobb bokor vagy kis fa, amely 5-7 méter magasra is megnőhet. Kora tavasszal, még a levelek kihajtása előtt apró, élénksárga virágai nyílnak a vesszőkön, ami nagyon dekoratívvá teszi. Termése piros héjú, hosszúkás, csonthéjas gyümölcs, amely éretten kellemes ízű, savanykás-­édes.

A faanyag rendkívül kemény, szarukeménységű, amire a növény latin neve (Cornus, a cornu szóból, ami szarvat jelent) is utal. Sok fajtáját díszcserjeként ültetik a kertekbe a színes vesszői (például a veresgyűrű som élénkpiros vesszői) és a szép őszi lombszíne miatt. Más somfajok közé tartozik például a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), amely szintén őshonos Magyarországon, és főleg élénkpiros őszi ágairól ismert. A csemeték ára mérettől függően: 4-20 000 Ft/db.

Kökény (Prunus spinosa)

Európában Közép-Skandináviáig, a Brit-­szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig őshonos. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 méter magasságig megtalálható. Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-­csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak. Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Ára: 100-200 Ft/db (mérettől függően).