Kőrislevelű juhar (Acer negundo)

Szabálytalan alakú fa. Magassága többnyire 12-15 méter, ritkán elérheti a 21 métert is. Sudaras koronát fejleszt, de ha sérülés éri, tőből újra sarjad, és többtörzsű bokorfává fejlődik. Más fák között nőve magas, nyitott koronát fejleszt, és törzsének el nem ágazó része sokkal hosszabb, mint a magányosan álló példányoké. Törzsének átmérője 30-60, ritkán 90 cm. Kérge fiatalon zöld, majd sárgásbarna, sima, majd sötétebb és barázdált, idősebb korában hosszant árkolt, repedezett. Fája lágy, jól faragható, évgyűrűi elmosódottak. Ágai merevek, a vékony ágakat könnyen letöri a vihar. Fája közepesen könnyű, a juharok között puhának számít; a földben viszonylag hamar elkorhad. Vaskos vesszői világoszöldek, de a napsütötte részek lilásak vagy barnásak; fényesek vagy a könnyen letörölhető viaszrétegtől hamvasak. Bársonyosan szőrös, hosszúkás-tojásdad, tompa csúcsú, 2-5 mm hosszú rügyei a vesszőhöz simulnak. A rügyeket egy vagy két pár rügypikkely fedi. Az oldalrügyek nagyobbak, mint a csúcsrügy. A facsemete ára: 2-6000 Ft/db

Kocsányos tölgy (Quercus robur)

A magányosan álló fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban viszont 45 métert is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. A fiatal fák kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, és ezek mély repedésekké fejlődnek, miközben színe középszürkéről sötétszürkére vált. Zöldesbarna, kissé viaszos fényű vesszői kopaszok. Rügyei eleinte gömbölydedek, majd kihegyesednek. Levelei kopaszok vagy csillagszőrösek, a levéllemeze visszás-tojásdad, a levélváll két fülcimpaalakban végződik. A levelek rövid nyelűek, majdnem nyél nélküliek (2-6 mm), szinte ülők. A levéllemez tagolt, a tagoltság mértéke a lemez csúcsától a válla felé haladva nő, karéjostól egészen az osztottig. A levélszél ép. Április-májusban virágzik. Porzós virágzata 2-4 cm hosszú. A porzós virágok kettősbogas barkavirágzatba rendeződnek. Apró, termős virágai 1-5-ösével közös, hosszú nyélen ülnek (innét a magyar név, és nem a levélnyél hosszából). A kettősbogas virágzatnak csak a középső, a főtengelyen lévő tagja marad meg, az oldaltengelyek virágai redukálódnak. A virágzat tövén csészeszerűen ülő kupacs csak egy termést tart.

A kupacspikkelyek széle összenőtt, a csúcsuk szabad, sima. Alsó állású magházból kialakult makk terméseinek csúcsán az elszáradt virágtakaró három apró fogként később is jól felfedezhető. A pikkelyes, csészeszerű kupacsban fejlődő makkok a hosszú nyél végén nőnek. Ez a nyél a kocsány; erről kapta a nevét a faj. A lehullott makk számos állat csemegéje, sok erdőlakó gerinces faj fő késő őszi tápláléka, ezért csak kevés jut el a tavaszi csírázásig. Hazánkban szinte az ország minden részén vannak kisebb-nagyobb előfordulásai nagyobb állományai a Duna, a Tisza és a Dráva mentén, valamint a Hanság szegélyén élnek.

A kocsányos tölgy a laza, többnyire közepesen mély rétegű szikla- és vályogtalajokat, az enyhe teleket kedveli. Kedvező körülmények között akár 800-1000 évig is élhet (lásd például a zsennyei tölgyet). A facsemete ára: 3-5000 Ft (65 cm).

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea)

A kocsánytalan tölgy termete a kocsányos tölgynél valamivel kisebb. Általában 20-40 méter magas. Koronája karcsúbb, ágai egyenesebbek – de a két faj elhatárolása nem egyértelmű; kereszteződhetnek is. Levelei kis ékvállal (fülecskék nélkül), viszonylag hosszú nyéllel csatlakoznak a hajtásokhoz, makkjai viszont szinte ülők (tehát nem kocsánnyal csatlakoznak a szárhoz, innen a neve). Kérge erősen repedezett; bordáinak lefutása viszonylag folyamatos. Hajtásai szürkések, néha kis bordópiros árnyalattal. Porzós barkavirágai hosszúkásak; a termősek kis csomókban a levelek hónaljában nőnek, ezekben jóval kevesebb a virág. A facsemete ára: 3-5000 Ft (65 cm).