0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 23.

Szabadföldi vagy hajtatott? Válaszúton a hazai szamócatermesztés

Veszélyben a hagyományos magyar szabadföldi szamóca? A tavaszi fagyok és a munkaerőhiány miatt a hazai termelők válaszút elé kerültek. Vajon a hajtatás jelenti az egyetlen túlélési esélyt, vagy van még jövője a szabadföldi termesztésnek?

Fruttamas: magas légterű fóliával bővül az ültetvény

A hazai szamócaágazatban a szabadföldi termesztés jelenleg kritikus fordulóponthoz érkezett. A hajdú-bihari homokhátságon gazdálkodó Fruttamas ültetvény tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a hagyományos módszerek a szélsőséges időjárási események és a piaci elvárások miatt technológiai módosításra szorulnak. A gazdaság 7 hektáron termeszt szabadföldi szamócát nyírségi homoktalajon. A fajtaszerkezet kialakításakor az olasz nemesítésű (Mazzoni) fajták dominálnak, ahol az ízélmény az elsődleges kiválasztási szempont a lakossági értékesítés maximalizálása érdekében.

Április-májusban 9 alkalommal kellett kihúzni a fátyolfóliát, de így sem adott tökéletes fagyvédelmet az ültetvényben (Fotó: PNK)

Náluk is Clery-vel kezdődik a szüret, amelyet a terület legmelegebb pontjaira (homokdombokra) telepítenek; majd a gazdaság gerincét adó, középérésű Joly következik, végül pedig a robusztus, késői fajta, az Asia, amely az idei szezonban a legjobb regenerációs képességet mutatta a fagykárok után. Helyet kapott egy fehér húsú különlegesség is (Bianca), amely a prémium szegmens és a közvetlen értékesítés diverzifikálását szolgálja. Tavaly több mint húsz különböző Mazzoni-fajtát teszteltek helyben, melyek közül a legjobban teljesítőket már termelésbe is vonták. A kimagasló terméshozamú, korai érésű, Clery-típusú Klodiát negyed hektáron telepítették, mellette pedig helyet kapott a nemesítőcég legízesebb fajtája, a Dely is.

A friss telepítésnél már csak egy sorba kerülnek a tövek a bakhátba, mutatja Szentpéteri Tamás (Fotó: PNK)
A fagy hatására a kocsányok antociánosodtak és elvékonyodtak, ez gátolja a tápanyagszállítást, ami bogyóméret-csökkenést okozhat (Fotó: PNK)

Szentpéteri Tamás elmondása alapján az idei és az előző évi tapasztalatok alapján a tavaszi fagyok (különösen az április közepi és május eleji -4 °C) ellen a hagyományos fátyolfóliás takarás már nem nyújt elegendő védelmet. Hiába húzták ki kilenc alkalommal is a 13,5 méter széles fátyolfóliát és alkalmaztak kiegészítő öntözést a plusz párologtatás és jégpáncél-képződés céljából, a virágok és a kocsányok károsodtak. Ráadásul a hideg éjszakákat követő nappali extrém UV-terhelés és légköri aszály a bibék beszáradását és a termés „megsülését” okozza. A kár mértékéről egyelőre nem tudott nyilatkozni, az május közepe után válik ténylegesen becsülhetővé.

A szaktanácsadó a szabadföldi kultúra védtelensége miatt a jövőben a technológiai intenzitás növelésére törekszik magas légterű fólia építésével. Szentpéteri Tamás végső célja a korai hajtatott és a késői szabadföldi állományok összehangolásával a kéthónapos folyamatos piaci jelenlét április 15. és június 15. között.

Amit mi, fogyasztók tehetünk a termelőinkért, az a tudatos döntés: hogy az olcsóbb import áru helyett a hazai földben termett, zamatos gyümölcsöt választjuk – nemcsak friss fogyasztásra, hanem a családi lekvárbefőzéshez is.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: