A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tegnap erősítette meg az afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedést a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj település egy házisertésállományban. Ezzel Magyarországon most először mutatták ki az ASP-t házisertésállományban a betegség 2018-as megjelenése óta, eddig csak vaddisznókban azonosították – közölte tájékoztatóján Nemes Imre, a Nébih elnöke. Mint mondta, a betegség egy, a román határ közelében lévő, 250 kocás sertéstelepen jelent meg, ahol összességében közel 3000 sertést tartanak.

A Nébih szakemberei megkezdték az állomány teljes felszámolását, amit Nemes Imre reményei szerint 3-4 napon belül be is fejeznek. Az ASP – amely nem csak Magyarországon, hanem a határ menti országok közül Románián kívül Szlovákiában, Szerbiában és Horvátországban is jelen van – a vaddisznók és házi sertések betegsége, más állatokra és így az emberre is teljesen veszélytelen.

Kevés disznó van a környéken

Nemes Imre arról is beszélt, hogy a telepen az első jeleket hétfőn észlelték, amikor két sertés elhullott. Az ezekből vett mintákat a szokásos eljárásrend szerint vizsgálták meg, és végül szerdán erősítették meg az ASP-fertőzés tényét. Megkezdték a járványügyi nyomozást is, amelyeknek a célja, hogy felderítsék, honnan kerülhetett be a vírus a telepre, illetve, hogy a leghosszabb lappangási időn, vagyis 21 napon belül milyen állatokat szállíthattak ki a telepről.

A Nébih-elnök azt is közölte, hogy a hatósági intézkedések keretében kijelölték a telep körüli 3 kilométeres védőzónát és a 10 kilométeres megfigyelési zónát. Ezeken belül az összes sertéstartó gazdaságot felkeresik az állatorvosok és klinikai vizsgálatot végeznek valamennyi sertésen és laboratóriumi mintákat is vesznek, hogy kizárják a fertőzésnek más gazdaságban való jelenlétét.

A 10 kilométeres megfigyelési zónán belül tartott házi sertések, csak vágóhídon lehet levágni, és az ezekből az állatokból készült termékeket a járványügyi biztonság miatt csak Magyarországon lehet értékesíteni. Értesíteni fogják az összes EU-n kívüli, „harmadik országot”, ahova az elmúlt időszakban házisertést, húst vagy húskészítményt szállítottak Magyarországról.

„Reményeink szerint körülbelül két hónapon belül a mentességet is visszaszerezzük, aminek természetesen az a feltétele, hogy újabb sertéstartó állományokban ne jelenjen meg az ASP” – mondta Nemes Imre. Nagyon fontos itt is felhívni az állattartók figyelmét arra, hogy tartsák be a járványvédelmi szabályokat – hangsúlyozta.

Ez azt jelenti, hogy sem személyek, sem eszközök, sem gépek és járművek nem mehetnek be a telepekre fertőtlenítés nélkül. Azokon a fertőzött területen lévő telepeken, amelyeken szalmát használnak, ott a szalmát a begyűjtést követően 90 napig pihentetni kell, és csak ezt követően szabad leszállítani.

Kereskedelmi korlátozások jöhetnek

Nemes Imre a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy jelenleg gyűjtik az információkat arról, hogy a védő- és a megfigyelési zónában összesen hány telep és sertés található. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy szerencsére nem egy nagy állatsűrűségű területen tört ki az ASP: a 3 kilométeres zónán belül 9 állattartónál körülbelül 300 sertés volt 2025-ben, míg a 10 kilométeres zónában ezen felül van még 25 állattartó, nem egészen 100 állattal.

Így van rá esélyünk arra, hogy az ezen az egy telepen kívül máshol nem jelenik meg az ASP

– mondta.

Lapunk kérdésére a Nébih-elnök kifejtette: a harmadik országokkal való kereskedelmi kapcsolatokban még nem volt rá példa Magyarországon az ASP-re, de azt gondolja, hogy a bejelentést követően ezek a harmadik országok fel fogják függgeszteni a magyar sertés- és sertéshús-exportot.

Bízunk benne, hogy a járvány felszámolását követően azonnal meg tudjuk indítani azokat a tárgyalásokat, hogy korlátozásokat a lehető leghamarabb feloldják. Ugyanakkor az Európai Unióval folytatott kereskedelmet ez gyakorlatilag nem érinti, mert csak a megfigyelési zónán belül lévő sertésekre vonatkozik a korlátozás.