0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 9.

Generációváltás és szerkezetátalakítás a sóskúti gyümölcsösben

Az alapító, Tomcsányi Pál ügyvezető a generációváltás kapujában állva a szerkezetváltás mellett döntött, a birtokméret optimalizálását, frisspiaci fajták bevezetését és az öntözésfejlesztést tűzte célul.

A bevált csonthéjas fajták és csalódások

A gazdaság bevált fajtája a Suncrest (Fotó: PNK)

A keserű tapasztalatok után a gazdaság visszatért a stabil alapokhoz, miközben óvatosan tesztel újdonságokat is. A gazdaság bevált fajtája a Suncrest, jelenleg 9 hektáron termesztik. Ez a fajta tökéletesen akklimatizálódott, nem reagál a korai felmelegedésekre, így a tavaszi fagyokat is jó arányban átvészeli. A Cresthaven, Royal Glory és Symphonie sárga húsú, kifejezetten mutatós és pulton tartható fajták szintén stabilan teljesítenek a frisspiacon. A Meystar korábban már bizonyított fajta, most egy új, 3 hektáros vegyes táblában telepítették újra két másik, vadonatúj külföldi fajtával együtt, szigorú megfigyelés alatt.

Mandulakajszi (Fotó: PNK)

Kajszibarackok közül kiemelkedik a ceglédi Mandulakajszi, abszolút győztes ezen a termőhelyen. Szilva közbeoltásos törzsön alkalmazva a mai napig nulla tőhiánnyal, életerősek a fái a meszes talajon. Koronája jól alakítható a könnyen szedhető Papp-féle ernyőművelésben. Hagyományos és stabil fajta a Gönci magyar kajszi, jól bírja a szilva közbeoltást mechanikailag, szellős koronát nevel, és két menetben kiválóan szedhető. A külföldi fajták közül a Roxana jól akklimatizálódott. Szép, szellős, könnyen szedhető és kezelhető koronát nevel az ernyőművelésben, frisspiacra kiváló. Működőképes és ellenálló fajtájuk a Ceglédi bíbor, bár intenzív felfelé törő növekedése miatt szedése és a metszése nehezebb, mint a többi fajtáé. Nem vált be viszont a Harcot, a mostani szélsőséges aszályokat és fagyokat egyáltalán nem bírja. Az állományban óriási a hiány, így a gazdaságban le fogják cserélni, ahogy nem tűrte a meszes, hamar felmelegedő talajt a Tom Cot sem.

Érdi bőtermő (Fotó: PNK)

A meggyekből az Érdi bőtermő kezdi a sor. Normál évben kiválóan, fánként 30 kilogrammos átlaggal terem, és a fagyasztóipar (hűtőházak) számára ideális méretű, jól magozható gyümölcsöt ad. Idén az elhúzódó virágzás miatti moníliafertőzés és a fagy megtizedelte az állományt és csak fele termés várható. Következő fajtájuk az Újfehértói fürtös, fánként 40 kilogrammos termésátlagot ad, jelenleg komoly technológiai kihívásokkal küzd; virágzás közepén a berepülő erdészeti kártevők (araszolóhernyók) megdézsmálták az idei termésalapot. A sorban következő Petri fánként 50 kilogrammos átlaggal terem, de a fagyok és az aszály miatt az utóbbi években ennek a harmadát sem hozza.

Stanley (Fotó: PNK)

Szilvák közül a Stanley minden évben hoz valamennyi elfogadható termést, ellenáll a mikroklíma ingadozásainak, és náluk az azonnali újratelepítést is gond nélkül bírta.

Kihívások és fejlesztések

A Sóskút Fruct ültetvényei kitett, szeles dombtetőn terülnek el, amely egyedi mikroklímát teremt a gyümölcsösnek. Ez a fekvés sajátos kettősséget okoz: a domboldalakról lefolyó hideg levegő és az állandó légmozgás miatt a fák elkerülik a völgyekre jellemző fagycsapdát, és a virágzás is kicsit későbbre tolódik, ami természetes fagyvédelmet nyújt. Ennek ellenére az idén tavasszal az őszibarackos mélyebben fekvő részein minimum 50%-os a fagykár keletkezett. A nyári időszakban viszont a szeles dombtető rendkívüli módon fokozza a párolgást, ami öntözés nélkül aszályos években katasztrofális talajkiszáradáshoz vezet, ezért elkerülhetetlenné vált a csaknem 30 hektáros csepegtető öntözőrendszer kiépítése, amely a kajszi-, az őszi- és a friss feketecseresznye-ültetvényeket látja el vízzel. A beruházás első lépéseként egy 6 hektáros kajszitáblában már kiépítették a csepegtetőcsöveket a meglévő kút kapacitására alapozva, és a próbaüzem sikeresen lezajlott. A rendszer teljes kiépítéséhez a közelmúltban kapták meg a pozitív hatósági elbírálást egy új, mélyfúrású kút beüzemeléséhez a gyümölcsös közepén. Korábban tervként felmerült a közeli Benta-patak vizének megfogása egy természetes mélyedésben kialakítandó víztározóval, de ennek kiépítése a 2 kilométernyi csővezetékkel és szivattyúállomással jelenleg még túl nagy gazdasági kockázatot jelentene.

Szükségessé vált az öntözésfejlesztés a friss telepítésű ültetvényrészekben (Fotó: PNK)
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Magazin ajánló: