Növényvédelmi kihívások a csonthéjasban
A klímaváltozás okozta stresszhatások a Sóskút Fruct területein is befolyásolták a hagyományos növényvédelmi forgatókönyveket. Míg az idei rendkívül száraz, aszályos tavasz a kajszi- és őszibarackosban kifejezetten megkönnyítette a védekezést (tafrina és levéltetvek a hirtelen hőmérsékletingadozások és a nedvesség hiánya miatt szinte egyáltalán nem jelentkeztek), addig a meggy és kajszi esetén feladta a leckét.
Pálfi Péter termelési vezető csaknem két évtizedes sóskúti munkássága során kiemelt figyelmet fordított a kajszitermesztést fenyegető legveszélyesebb kórokozóra, az európai csonthéjas sárgulás fitoplazmára (Candidatus Phytoplasma prunorum). Egy korábbi, 12-13 éves kajsziültetvényben végzett átfogó, térképes kutatása során számszerűen bizonyította, hogy az alany megválasztása alapvetően meghatározza a fertőzés terjedési sebességét és a tőhiány alakulását. A legérzékenyebb kombinációnak a mirobalán alany bizonyult, a fitoplazma ebben az állományban tarolt (40%), igazolva, hogy a mirabolán háncsszövetei nem képesek gátolni a baktérium terjedését. A vadkajszi alanyon közepes fertőzöttséget mértek (20%), míg szilva közbeoltásos törzs esetén 10% alatt maradt a fertőzöttség. Bár a szilva alany növénykórtanilag bevált megoldás lenne, a nagyüzemi gyakorlatból mégis kikopott. Egyrészt a faiskoláknak ez rendkívül idő- és munkaigényes megoldás, és a két-hároméves nevelési ciklus miatt felhagytak a szaporításával. Másrészt a szilvatörzs és a kajszikorona mechanikai rögzülése nem tökéletes. Lesújtó látványként emlékeztek vissza egy nyári szélvihar után a szemzés mentén lelépő több sornyi kajszira.
A kísérlet a fajták közötti egyedi érzékenységre is rávilágított: míg a Harcot kajszi a mostani aszályos-fagyos években teljesen feladta a küzdelmet ezen az alanyon, és a hatalmas tőhiány miatt le kell cserélni, addig a Mandulakajszi szilva közbeoltáson a mai napig hiány nélkül, tökéletesen és életerősen működik a sóskúti meszes talajon.
Amíg a barackféléknél a szárazság segített, a 30 hektáros meggyállományban a tavaszi hirtelen hőmérsékletingadozások miatt az Érdi bőtermő virágzása drasztikusan elhúzódott. Egyszerre voltak a fán a már zöldborsó nagyságú gyümölcskezdemények, míg a hajtások végén még javában nyíltak a késői virágok. Ezt a hetekig tartó virágzási ablakot nem sikerült felszívódó gombaölő szerekkel megszakítás nélkül lefedni, és a monília komoly hajtás- és gallyszáradást okozott állományban. Ez a fertőzés a tavaszi fagyokkal kombinálva várhatóan felénél is kevesebb termést fog eredményezni.
A gombás betegségek mellett eddig nem látott kártevők is megjelentek, az idei virágzás kellős közepén az Újfehértói fürtös meggyet egy agresszív araszolóhernyó-invázió lepte el.
Feldolgozóipar helyett frisspiac
A gazdaság működése két, egymást tökéletesen kiegészítő pilléren nyugszik: a sóskúti 100 hektáros ültetvény biztosítja a saját friss árualapot a nyári szezonban, míg egy professzionális logisztikai vállalkozás belföldi és importgyümölcsök beszerzésével és terítésével foglalkozik a nyári főszezonon kívüli hónapokban (ősztől tavaszig). Ez a modell tette lehetővé, hogy olyan komoly technológiai (saját hűtőház és nagy teljesítményű válogatógép) és logisztikai infrastruktúrát (két saját hűtőkamion) építsenek ki, amellyel közvetlen, stabil kapcsolatban állhatnak a legnagyobb multinacionális áruházláncokkal.
Sokkal több őszibarack és nektarin várható Európában, mint tavaly – Magyar Mezőgazdaság
