Szerző: O. Lakatos Boglárka

A tapasztalatok egyértelművé tették: bár Magyarország és Hollandia földrajzi adottságai eltérnek, a kihívások – az aszály és az árvíz együttes jelenléte – kísértetiesen hasonlóak. A program megvalósítását az ITE támogatása, a minisztérium részvétele és a KAP-hálózatok közötti koordináció biztosította.

Egy gyakran idézett mondás szerint Hollandiát „maguk a hollandok teremtették”. Nem túlzás: területének mintegy harmada a tengerszint alatt fekszik, így a víz elleni védekezés évszázadokon át az állam és a gazdálkodók közös ügye volt.

Mint a szivacs

Poldereknek nevezik azokat az alacsonyan fekvő területeket, amelyeket az ember mesterségesen hódított el a tengertől, így – legalábbis dagály idején – a tenger szintje alatt fekszenek. A mély polderek 5-10%-át, lehetőleg a legmélyebb részeket, víztározásra alakítják át. Ez is része annak a hosszú távú törekvésnek, hogy Hollandia „szivacsként” működjön: a nedves időszakokban képes legyen a víz megőrzésére, a szárazabb periódusokban pedig annak hasznosítására.

Árvízvédelemmel kezdték

A nagy árvízi katasztrófák után kiépített gátrendszer (Deltawerken) világszinten is példaértékű, de az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a kizárólag műszaki védekezés nem elegendő. Az 1990-es évektől kezdve ezért egy új szemlélet került előtérbe: a vizet nem „legyőzni” kell, hanem együtt kell élni vele. A holland gyakorlat szerint a víz és a talaj nem korlát, hanem a tervezés kiindulópontja.

A 2030-ig tartó időszakban például 900 ezer új lakás építése a kitűzött cél, sok helyen árvíz, vízkár és/vagy talajsüllyedés kockázati besorolású területeken. Az új beruházásoknál a víz- és talajrendszer irányítja a helyszínválasztást és a tervezést: kerülik az ártereket és a vízvisszatartásra alkalmas területeket. Kiemelt cél a vízhasználat csökkentése, a készletek védelme, valamint a víz visszatartása és jó minőségének biztosítása.

A gazdálkodók és a vízügy közös munkája

A holland modell egyik legfontosabb eleme, hogy a gazdálkodók nem vég­rehajtói, hanem alakítói a vízgazdál­kodási rendszereknek. Ennek jó példája a Deltaplan Agrarisch Waterbeheer (DAW), 2013-ban indult az agrárszer­vezetek és vízügyi hatóságok kezdeményezésére, és ma már több mint 15 ezer termelőt ér el. A program alapja az

önkéntes részvétel és a gyakorlati megoldások közös fejlesztése: vízvissza­tartás, vízminőség-javítás és klímaal­kalmazkodás. A mezőgazdasági vízgazdálkodási kihívások kezelésére irányul, és helyi projektek hálózatán, valamint önkéntes gazdálkodói intézkedéseken keresztül működik. Helyi szinten a gazdák és a vízügy közösen dolgoznak például patakvölgyek vízrendszereinek átalakításán. A cél kettős: a hirtelen lezúduló csapadék levezetése és a száraz időszakokra történő víz­megtartás. Emellett a résztvevők talaj­javító intézkedéseken dolgoznak. Mindezt közös vízminőségi mérésekkel ellen­őrzik.