Az ilyen elemzések különösen fontosak a költséggazdálkodás területén. Egy növénytermesztő vagy állattartó gazdaság számára jelentős versenyelőnyt jelenthet annak felismerése, hogy bizonyos ráfordítások – például a takarmányozás, a növényvédő szerek használata, az energiafelhasználás vagy a gépköltségek – nagyobbak a hasonló gazdaságokénál. Az eltérések feltárása segíthet a költségek csökkentésében, a technológiai folyamatok optimalizálásában és végső soron a jövedelmezőség javításában.
A benchmarking a problémák azonosítása mellett a fejlődési lehetőségek feltárására is alkalmas. Azok a gazdaságok, amelyek rendszeresen összevetik eredményeiket más üzemekével, könnyebben felismerik a sikeres gazdálkodási gyakorlatokat és a hatékony technológiai megoldásokat. Az összehasonlítás eredményei alapján a termelők megalapozottabb beruházási döntéseket hozhatnak, legyen szó precíziós technológiák bevezetéséről, energiahatékonysági fejlesztésekről vagy a termelési szerkezet átalakításáról.
Megújítás, létrehozás
Az európai mezőgazdaság új korszak küszöbén áll. A termelőknek ma már nem elegendő jó terméseredményeket elérniük vagy hatékonyan gazdálkodniuk. Egyre nagyobb figyelem irányul arra is, hogyan használják a természeti erőforrásokat, miként alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz, és milyen szerepet töltenek be a fenntartható élelmiszer-termelésben.
Miért van szükség az FSDN-re?
A mezőgazdaság ma egyszerre termel élelmiszert, alkalmazkodik az időjárási szélsőségekhez, kezeli a természeti erőforrásokat és felel meg a fogyasztói elvárásoknak. A döntéshozók, a kutatók és a gazdálkodók számára egyaránt fontos kérdés, hogy milyen eredményeket hoznak a különböző termelési gyakorlatok. Ehhez megbízható adatokra van szükség. Az FSDN célja, hogy olyan információkat gyűjtsön össze, amelyek segítségével pontosabb képet kaphatunk a mezőgazdaság gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről. Az Európai Unió így megalapozottabb szakpolitikai döntéseket hozhat, a tagállamok pedig pontosabban értékelhetik saját agrárszektoruk helyzetét.
Magyarország is az átállás küszöbén áll
Az európai átalakulásnak Magyarország aktív részese. Hazánkban az FSDN bevezetésének koordinálását az Agrárközgazdasági Intézet végzi. A feladat nem kicsi: közel kétezer gazdaság és nagyjából 70 szakember részvételével zajlik a rendszer működtetése.
Az átállás során egyszerre szükséges az informatikai háttér fejlesztése, az új adatgyűjtési módszerek kialakítása és az adatgyűjtők felkészítése. A munka részeként országos tréningek indultak, miközben folyamatos az egyeztetés az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal. A cél egy olyan korszerű rendszer létrehozása, amely képes választ adni a jövő mezőgazdaságának kérdéseire.
Dr. Szili Viktor
osztályvezető, kutató
Agrárgazdasági Információs Rendszerek Osztálya
