A modern zöldség- és gyümölcstermesztésben ma már megkerülhetetlenek a mindenféle műanyagok: a talajtakaró és a növényházborító fóliák, az öntözőcsövek és a fatörzsvédő hálók, hogy csak néhányat említsünk. Segítenek növelni a hozamokat, vizet és növényvédő szert spórolni, valamint meghosszabbítani a termesztési idényt. Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a talajba és a vizekbe jutó műanyagok és mikroműanyagok által okozott környezeti terhelés. A le nem bomló műanyagok maradványai felhalmozódhatnak a környezetben és a táplálékláncban, ami hosszú távú következményekkel jár az egész élővilág, benne az emberek számára is.

Feltérképezik a „műanyaglábnyomot”

A határokon átnyúló AgriRePlas projekt célja, hogy szisztematikusan feltérképezze a mezőgazdasági műanyagok jelenlegi felhasználását a Felső-Rajna mentén, és elemezze az egyes kultúrák, mezőgazdasági üzemek, valamint a teljes Felső-Rajna-síkság úgynevezett „műanyaglábnyomát”.

Az EU által 986 ezer euróval támogatott projekt keretében négy éven át 19 partner dolgozik együtt Németországból, Franciaországból és Svájcból, hogy fenntartható és a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat fejlesszenek ki Baden, Elzász, Dél-Pfalz és Észak-Svájc számára.

A megbízható adatok gyűjtése érdekében eddig egyebek között egy online kérdőívet dolgoztak ki, amelyen keresztül a felhasználók megoszthatják tapasztalataikat és szempontjaikat a mezőgazdasági műanyagok alkalmazásával kapcsolatban.

Visszaváltós rendszerek, újrahasznosítás, biológiailag lebomló alternatívák

Ezekre az elemzésekre alapozva konkrét, határokon átnyúló intézkedéseket kívánnak kidolgozni és a gyakorlatban is kipróbálni a műanyaglábnyom csökkentésére.

Az AgriRePlas gyakorlatorientált megközelítést követ: gazdálkodókkal, zöldségtermesztő üzemekkel, állami kutatási és oktatási intézményekkel, valamint az egész értéklánc további szereplőivel közösen olyan megoldásokat kívánnak kidolgozni, amelyek gazdaságilag életképesek, ökológiai szempontból észszerűek, és a mindennapi üzemi munkában megvalósíthatók.

Az eredményeket többnyelvű online tudásplatformon keresztül teszik majd nyilvánosan elérhetővé.

Ezeket az adatokat gyűjtik

A már említett online kérdőívet a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve a faiskolai tevékenység területén dolgozók körében igyekeznek minél többekhez eljuttatni, és felmérni a műanyag-felhasználási szokásaikat, valamint a visszaváltható rendszerekkel, a műanyag-újrahasznosítással és a biológiailag lebomló alternatívákkal kapcsolatos álláspontjukat.

Az alapinformációkon túl – hol van az üzem, mekkora felületen gazdálkodik, mit termeszt és hogyan értékesít – olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy milyen típusú műanyagokat használ az üzem (a növényházborító fóliától a zsinegen és klipszeken át a palántanevelő tálcáig és az értékesítésre szánt áru csomagolásáig); milyen előnyei és hátrányai származnak a műanyaghasználatból; milyen többutas rendszerekhez tartozó csomagolásokat használ (pl. EPAL, IFCO stb.) és milyen előnyei-hátrányai származnak ebből; hiányolja-e a többutas rendszereket más műanyagok, kifejezetten a növényházborító fólia esetében; milyen módon gondoskodik az üzem az elhasznált műanyagokról; illetve használ-e biológiailag lebomló műanyagokat.

Igaz, tőlünk viszonylag távol lévő termesztési régiókról van szó, az eredmények, illetve az ezek tükrében megvalósuló jövőbeli intézkedések érdekesek lehetnek számunkra is, hiszen ezek a kérdések egész Európában relevánsak.