Mely növények igénylik a legtöbb vizet?
A legnagyobb vízigényű zöldségek közé tartoznak az uborkák. Nagy levélfelületük miatt rendkívül intenzíven párologtatnak, sekély gyökérzetük pedig gyorsan kimeríti a talaj felső rétegének nedvességkészletét. Már néhány napos vízhiány keserű terméseket és jelentős terméscsökkenést okozhat.
A paprika szintén érzékeny a vízellátásra. Ha virágzás vagy terméskötés idején kiszárad a talaj, sok virág lehullik, a termések kisebbek maradnak, és egyenetlenül fejlődnek.
A káposztafélék különösen nagy vízigényűek. A fejes káposzta, a karfiol, a brokkoli vagy a kelkáposzta csak egyenletes vízellátás mellett képes nagy, tömör fejeket vagy rózsákat fejleszteni. A zeller szinte folyamatos nedves talajt igényel. Száraz körülmények között gumója apró marad, rostosodik és elveszíti jó minőségét.
A salátafélék sekély gyökérzetük miatt gyorsan megsínylik a vízhiányt. Kevés víz hatására leveleik megkeményednek, keseredhetnek, és a növény idő előtt magszárba indulhat. A retek fejlődése szintén egyenletes vízellátást kíván. A száraz időszakokat követő hirtelen nagy öntözés repedezett, szivacsos vagy csípősebb gumókat eredményezhet.
A vízigény a fejlődés során folyamatosan változik
Minden zöldségnél vannak olyan fejlődési időszakok, amikor a vízhiány sokkal nagyobb károkat okoz. A csírázás időszakában minden növény érzékeny a kiszáradásra. Ha a vetőmag körül nem elegendő a nedvesség, a kelés vontatottá válik, vagy teljesen elmarad.
Virágzáskor különösen fontos az egyenletes vízellátás. A vízhiány sok fajnál virágelrúgást okoz, vagyis a növény ledobja a virágokat, mert nem képes elegendő termést kinevelni.
A termésnövekedés idején ismét jelentősen nő a vízigény. A paradicsom, paprika, uborka vagy a cukkini terméseinek nagy része vízből áll, ezért ilyenkor a megfelelő öntözés közvetlenül meghatározza a termések méretét.
Éréskor már fajonként eltérő az optimális vízellátás. A paradicsomnál például a túl sok víz hígabb ízt és termés repedést okozhat, míg a káposztaféléknél továbbra is szükség van a folyamatos nedvességre.
Hogyan öntözzünk helyesen?
Az öntözés nemcsak a kijuttatott víz mennyiségéről, hanem annak időzítéséről is szól. A ritkább, de nagyobb vízadag sokkal kedvezőbb, mint a mindennapos kis locsolás. A nagyobb adagú, a talajban mélyebbre lejutó öntözóvíz arra ösztönzi a gyökereket, hogy lefelé növekedjenek, így a növény később jobban viseli a szárazságot.
A legjobb reggel öntözni, amikor még alacsony a párolgás. Az esti öntözés is megfelelő lehet, de ilyenkor a leveleken maradó nedvesség növelheti egyes gombabetegségek kialakulásának veszélyét.
