A nyári időszakban jelentősen megnő a mediterrán tengerpartokat felkereső turisták száma, és ezzel együtt gyakoribbá válnak a tengeri élővilággal kapcsolatos találkozások is. A valenciai Xaloc Mar természetvédelmi szervezet szerint azonban még mindig sokan nem tudják, hogyan kell helyesen eljárni, ha egy tengeri állatot találnak a parton – írja az efeverde.com.
Carla Eymar, a szervezet alelnöke szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy az emberek saját maguk próbálják visszajuttatni az állatot a tengerbe. A helyes eljárás ezzel szemben az, hogy értesítik a hatóságokat, és a 112-es segélyhívó számon keresztül elindítják a megfelelő intézkedéseket.

A Xaloc Mar közel húsz éve foglalkozik a Valenciai Közösség tengeri és part menti ökoszisztémáinak védelmével. Programjai többek között a cetfélék, a tengeri teknősök és a csíkos partfutó megóvását szolgálják, emellett strandtisztítási, valamint műanyag- és mikroműanyag-eltávolítási akciókat is szervez.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a parton talált tengeri állatok esetében a legfontosabb szabály a távolságtartás. Nem szabad megérinteni az állatot, nem szabad akadályozni a mozgását, és nem szabad megpróbálni önállóan segíteni rajta. Ez élő és elpusztult állatokra egyaránt vonatkozik. Utóbbiaknál különösen fontos az óvatosság, mert a pusztulás oka nem ismert, így egészségügyi kockázatok is felmerülhetnek.
Ilyenkor a teendő egyszerű: értesíteni kell a 112-es segélyhívót, megfelelő távolságot kell tartani, nem szabad megérinteni az állatot, és kerülni kell minden mesterséges fényforrást.
A teknősöket nem szabad zseblámpával megvilágítani, és fényképezéskor sem ajánlott vakut használni. Ezek az állatok különösen érzékenyek a mesterséges fényre, amely megzavarhatja őket, és akár arra is késztetheti őket, hogy tojásrakás nélkül visszatérjenek a tengerbe. Mivel természetes védekezési mechanizmusként éjszaka érkeznek a partra, a sötétség elengedhetetlen számukra.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a homokban hagyott nyomokat sem szabad eltüntetni. A tenger és a fészek helye között húzódó, traktor nyomaira emlékeztető sávok fontos támpontot jelentenek a kutatóknak a fészkek felkutatásában. A teknősök ugyanis a tojások eltemetése után elegyengetik a homokot, így sok esetben kizárólag ezekből a nyomokból lehet következtetni a fészek helyére.
A Xaloc Mar szerint a Valencia partvidékén egyre több fészkelő tengeri teknős jelenik meg. A szervezet ezt a Földközi-tenger vízhőmérsékletének emelkedésével hozza összefüggésbe. Az elmúlt években jelentősen nőtt a partokon tojást rakó nőstények száma.
A folyamat ugyanakkor a faj számára kockázatot is jelent. A teknősök utódainak neme a tojások inkubációs hőmérsékletétől függ. Magasabb hőmérséklet esetén több nőstény kel ki, mint hím, ami hosszabb távon felboríthatja a nemek arányát, és megnehezítheti a szaporodást.
Carla Eymar ugyanakkor úgy látja, hogy az elmúlt években javult az emberek tájékozottsága. Egyre többen tudják, hogy a térség partjain tengeri teknősök, delfinek, bálnák, sőt cápák is előfordulhatnak. Megfogalmazása szerint az ismeretek megszerzése a természetvédelem első lépése.
A szakember szerint a tengeri élővilággal való találkozások során mindig a tiszteletnek kell irányítania az emberi viselkedést. Ahogy fogalmazott: az emberek csupán vendégek a tengeri fajok élőhelyén, ezért ennek megfelelően kell viselkedniük.



