Az idei tavasz agrometeorológiai szempontból különösen kedvezőtlenül alakult Magyarországon. A HungaroMet elemzései szerint az elmúlt időszak tartós csapadékhiánya és a hosszan fennálló meleg tovább rontotta a talajok vízháztartását: az Alföldön, a Kisalföldön és több más térségben is számottevő nedvességhiány alakult ki. Magyarország területének továbbra is a jelentős részét veszélyezteti az aszály. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagy részén 30–50 milliméterrel maradt el a sokéves átlagtól, 90 napos időtávon pedig 40–100 milliméteres hiány alakult ki.

Forró napok

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Kárpát-medence különösen kitett a felmelegedés és a szélsőséges időjárási helyzetek hatásainak. A június végi hőhullám idején több helyen 40 Celsius fok körüli vagy azt meghaladó csúcsértékeket mértek, miközben a légköri aszály is fokozta a növényeket érő hőstresszt. A relatív páratartalom sokfelé 30 százalék alá süllyedt, ami felgyorsította a párolgást, tovább növelte a talajok és a növényállományok vízhiányát, és rontotta a termesztési feltételeket.

„Az aszály a szántóföldi növénytermesztésben érezhető a legközvetlenebbül, ezért a gazdálkodóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez” – mondta mondta Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója.

Jelenleg 1000 hektár árpával és 600 hektár napraforgóval dolgoznak. A gyümölcstermesztésben 40 hektár meggy és 60 hektár alma vízellátását öntözéssel biztosítják, miközben a szántóföldeken a talajforgatás elhagyásával és körforgásos gazdálkodással igyekeznek csökkenteni a kitettséget. Ezek a lépések nem egyik napról a másikra oldják meg a problémát, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai termelés hosszabb távon ellenállóbbá váljon – tette hozzá.

A Bold Agro az elmúlt évtizedben olyan körforgásos gazdálkodási rendszert alakított ki, amelyben a szántóföldi növénytermesztés és az állattartás szorosan kapcsolódik egymáshoz, a megtermelt árpa és más növények egy része sertéstakarmányként hasznosul, a keletkező szerves trágya pedig visszakerül a földekre.

A hazai alapanyagokra épülő termelésnek aszályos időszakban is kiemelt szerepe van, mert a kiszámítható ellátás alapja a termelők, az állattartók és a feldolgozók együttműködése. Amikor a termelés bizonytalanabbá válik, a belföldi alapanyag értéke és a hosszú távú, stabil partneri kapcsolatok jelentősége is felértékelődik. „A mi célunk az, hogy olyan gazdálkodási rendszert működtessünk, amely a termőföldtől az állattartásig egymásra épülve képes alkalmazkodni a változó körülményekhez” – mondta Szabó Viktor.

Nő az importkitettség

A több egymást követő aszályos évben egyre gyakoribb, hogy a feldolgozók egyes termékkategóriákban import alapanyaggal kénytelenek kipótolni a hiányt, ami nemcsak költséget növel, hanem a magyar eredet arányát és a hosszú távú beszállítói stabilitást is befolyásolja.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. szerint az aszályhelyzet arra is rámutat, hogy a hazai élelmiszerlánc stabilitása a piaci szereplők közös érdeke. „A vásárlók természetesen nem tudják megoldani az aszályt, de döntéseikkel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai termelők, feldolgozók és beszállítók erősebb pozícióban maradjanak a változó termelési környezetben. A Magyar Termék védjegyrendszer abban segít, hogy a fogyasztók könnyebben felismerjék azokat a termékeket, amelyek mögött magyar munka, belföldi gyártás és feldolgozás, vagyis magyar gazdasági teljesítmény áll. Minél láthatóbbá válik ez az értéklánc, annál tudatosabban támogatják a fogyasztók is” – hangsúlyozta Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Mindig bebizonyosodik, hogy nehéz körülmények között a magyar eredetű termékek jelentősége különösen felértékelődik, mert

Az ügyvezető szerint a Magyar Termék védjegy ebben a helyzetben iránytű, mely nem oldja meg a vízhiányt, de segít azonosítani az ellenőrzött, megbízható eredetű hazai termékek és azokat előállító gazdálkodókat, feldolgozókat, így a tudatos vásárlói döntés közvetlen támogatást jelent a hazai gazdaság és munkahelyek megőrzése számára.