A szalma sem hozta a megszokott mennyiséget
Nemcsak a széna, hanem a szalma is hiánycikké válhat. A kalászosok gyengébb fejlődése miatt a szalmahozam is jelentősen visszaesett.
A Hód-Mezőgazda Zrt.-nél a korábbi évek készletei egyelőre biztosítják a szükséges mennyiséget, országos szinten azonban nem minden gazdaság rendelkezik ekkora tartalékokkal. A szalma hiánya ráadásul nemcsak az almozást nehezíti, hanem a kérődző állatok takarmányozásában is problémát okozhat, hiszen fontos rostforrásnak számít.
A kisebb gazdaságok kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe
Kurusa Tamás szerint fontos különbséget tenni az egyes állattartó gazdaságok között. A nagy tejtermelő telepek takarmányozása ma már elsősorban szenázsra és más erjesztett tömegtakarmányokra épül, ezért a szénahiány önmagában nem veszélyezteti működésüket.
A kisebb állattartóknál azonban továbbra is a széna jelenti a téli takarmányozás egyik alapját. Számukra a mostani terméskiesés és az elszálló árak egyszerre jelentenek ellátási és gazdasági kockázatot. Különösen azok kerülhetnek nehéz helyzetbe, akik nem rendelkeznek saját kaszálóval vagy korábban felhalmozott készletekkel, így teljes egészében a piaci beszerzésre szorulnak.
Az azonban már most látszik, hogy a 2026-os szezon nemcsak a hozamok, hanem a takarmánypiac működése szempontjából is rendkívüli évként vonulhat be az ágazat történetébe.
A takarmány minősége az állatokon keresztül az élelmiszerláncra is hat
Az idei aszály következményei nem érnek véget a kaszálókon. A szálastakarmány mennyisége és minősége közvetlenül befolyásolja az állatok egészségét, termelését és jólétét, végső soron pedig az élelmiszer-előállítás költségeit is.
Dr. Orosz Szilvia szerint a takarmány értékét a beltartalma határozza meg. A túl későn kaszált növények rosttartalma megnő, miközben fehérje- és energiatartalmuk csökken. Az ilyen széna nehezebben emészthető, ezért az állatok ugyanannyi takarmányból kevesebb hasznosítható tápanyaghoz jutnak. A nem megfelelő szárítás vagy tárolás tovább rontja a helyzetet: a penészesedés, a mikotoxinok, valamint a porral vagy talajjal szennyezett takarmány egyaránt veszélyezteti az állatok egészségét.
Fotó: G.C., Pixabay
Növekvő költségek, változatlan termelői árak
A gyengébb termés miatt sok gazdaság kénytelen más takarmányokkal kiegészíteni az állatok adagját. Kelemen Mihály, a Csorvási Gazda Zrt. elnöke szerint az első lucernakaszálás sok helyen csupán a megszokott mennyiség mintegy 30 százalékát adta,
A megfelelő minőségű tömegtakarmány a kérődzők emésztésének alapja. Ha ebből nincs elegendő, vagy gyengébb minőségű áll rendelkezésre, az emésztési zavarokat, kondícióromlást és termeléscsökkenést okozhat. A takarmánykiegészítők részben enyhíthetik a problémát, de a jó minőségű szálastakarmányt nem tudják teljes mértékben helyettesíteni.
Kelemen Mihály ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a takarmányhiány és a dráguló tömegtakarmány jelentősen növeli az állattartók költségeit, ez jelenlegi piaci helyzetben nem feltétlenül jelenik meg a termelői árakban. Mint fogalmazott: „Hetvenezer forintos szénával nem lehet versenyképes állattartást folytatni”, a többletköltség pedig „további veszteségeket kell hogy hozzon az állattenyésztésnek”.
Az előttünk álló hetek csapadéka nemcsak az idei széna- és szalmatermésről dönt, hanem arról is, milyen feltételekkel készülhetnek fel az állattartók a télre.
