A 2026-os termést a tavaszi fagyok befolyásolják, de nem egységesen. Egyes, alacsonyabban fekvő területeken a virágzás idején erősebb lehűlés következett be, ami különösen a korai érésű Érdi bőtermő fajtánál okozott közepes mértékű fagykárt és terméscsökkenést. Ezzel szemben a kedvezőbb fekvésű, magasabban elhelyezkedő dombvidéki ültetvények sok esetben enyhébb kárral vagy akár jó terméssel számolhatnak. Összességében a fagykár mozaikosan jelentkezett, és inkább részleges, nem okoz teljes terméskiesést. A termelők meggyültetvényei ugyanakkor több térségben is megtalálhatók, nemcsak a nyugati országrészben, hanem más régiókban is folyik termesztés.

Tartósan száraz, forró időszakokban a termés fejlődése lelassulhat, a gyümölcsök aprók maradnak, ami jelentősen rontja a hozamot és a minőséget, valamint a feldolgozhatóságot is.

Mindezek miatt az öntözés szerepe felértékelődött, és ma már gyakorlatilag elengedhetetlen a biztonságos termeléshez. Az új ültetvényekben alapkövetelmény a korszerű, jellemzően csepegtető öntözőrendszerek kiépítése, valamint az intenzívebb művelési módok alkalmazása. Ugyanakkor az öntözés fejlesztése számos nehézségbe ütközik: a vízjogi engedélyezési eljárások időigényesek, a kútfúrás nagy beruházást és előkészítést igényel, miközben az ehhez szükséges anyagok és eszközök beszerzése gyakran hosszú átfutási idővel valósítható meg. Ezek a tényezők lassítják a fejlesztéseket, pedig az éghajlati viszonyok változásával az öntözés bővítése egyre inkább nem lehetőség, hanem szükségszerűség a termesztés fenntarthatósága érdekében.

Széles választék

A termékpaletta a meggy mellett több gyümölcs- és zöldségkultúrát is magában foglal. Kajszit mintegy 18 hektáron ter­mesztenek, a gyümölcsöt lepárlóüzemeknek értékesítik, hasonlóan a 3,5 hektáron termesztett birshez. A cseresznye termőterülete 17 hektár, a körte mintegy 30 hektáron, a szilva pedig 60 hektáron terem frisspiaci exportra.

Felkészülés a jövőre

A Rábaközi TÉSz az utóbbi években több nagy beruházást valósított meg: napelemes rendszert telepítettek, valamint korszerűsítették a 2006-ban épült hűtőkamrákat, amelyek közül az egyik ULO-rendszerű hűtéstechnikával működik. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik, hogy a jövőben a meggy és más termények frisspiaci értékesítése is nagyobb szerepet kapjon.

A szervezet hosszú távú célja a versenyképesség fenntartása és a termés­eredmények javítása. Reményeik szerint a magyar feldolgozóipar újra magára talál, a korszerű termesztés- és posztharveszt technológia biztonságos hozamokat eredményez, ami hosszú távú stabilitást nyújt a szervezetnek és a tagoknak is.

Fotók: Rábaközi TÉSz és Pap Edina