0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 21.

Darwin már 140 éve tudta: földigiliszta nélkül nincs egészséges talaj

Charles Darwin utolsó tudományos könyvét a földigilisztákról írta. Már a 19. században felismerte, hogy ezek az apró állatok a termőtalaj legfontosabb építői. Napjainkban a klímaváltozás miatt ismét a figyelem középpontjába kerültek.

Sehol sem nélkülözhetőek

A földigiliszta ugyanolyan fontos szerepet tölt be egy többhektáros mezőgazdasági területen mint egy családi veteményesben, díszkertben, gyümölcsösben vagy akár a pázsit alatt.

Mindenütt ugyanazt a feladatot végzi: lazítja a talajt, javítja annak szerkezetét, elősegíti a csapadék beszivárgását, valamint részt vesz a lehullott növényi maradványok lebontásában. A járataikon keresztül a gyökerek is könnyebben hatolnak mélyebbre, ami különösen értékes a szárazabb időszakokban.

A gilisztahumusz nagyban hozzájárul a talaj egészségéhez (fotó: Wikimedia Commons)

Nem véletlen, hogy a talajtani szakirodalom ökoszisztéma-mérnöknek nevezi a földigilisztákat. Járataikkal és táplálkozásukkal nemcsak a talaj fizikai szerkezetét alakítják át, hanem a mikroorganizmusok életére, a tápanyagok körforgására és a szerves anyag lebomlására is jelentős hatást gyakorolnak.

A kutatók még külön nevet is adtak a gilisztajáratok környezetének: driloszféra.

Ez a néhány milliméteres talajzóna sokszor biológiailag aktívabb, mint a körülötte lévő talaj, ezért a növények gyökerei is szívesen benövik.

A kertben tehát nemcsak a növényeket érdemes figyelni. Ha ásás közben rendszeresen találunk földigilisztákat, az rendszerint jó jel: a talaj él.

Háromféle életmód, háromféle feladat

Bár kívülről hasonlónak tűnnek, a földigiliszták nem egyforma életmódot folytatnak.

A felszíni, úgynevezett epigeikus fajok az avarban, a komposztban vagy a mulcsrétegben élnek. Elsősorban a növényi maradványok lebontásában vesznek részt, ezért a komposztálásban is fontos szerepük van.

Földigiliszta munkában – mulcsanyagot, levelet húz be a járatába és szerves trágyát termel
Földigiliszta munkában – mulcsanyagot, levelet húz be a
járatába és szerves trágyát termel

Az endogeikus fajok már a talaj felső 20–40 centiméterében mozognak. Folyamatos járatépítésükkel lazítják a talajt, miközben összekeverik a szerves anyagot az ásványi talajrésszel.

A harmadik csoportot az anecikus fajok alkotják. Ők készítik a mély, függőleges járatokat, amelyek akár egy-két méter mélyre is lenyúlhatnak. Ezek a járatok különösen értékesek, mert segítik a csapadék gyorsabb beszivárgását és javítják a talaj levegőzését.

Az egyre gyakoribb villámárvizek és felhőszakadások idején ezek a természetes „csatornák” különösen felértékelődnek. A kutatások szerint a mélyjáratú giliszták jelentősen javíthatják a víz talajba jutását és mérsékelhetik a felszíni lefolyást. Ugyanakkor a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos körülmények között ezek a járatok a nitrátok vagy egyes növényvédő szerek mélyebb rétegekbe jutását is felgyorsíthatják. Ez is mutatja, hogy a talaj élővilágát mindig az egész talajrendszer részeként kell vizsgálni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: