Mit üzen az eltűnésük?

Ha egy kertben vagy szántóföldön feltűnően kevés földigilisztát találunk, azt érdemes figyelmeztető jelként értelmezni.

Az állomány csökkenésének hátterében legtöbbször nem egyetlen ok áll. A gyakori talajforgatás, a szervesanyag-hiány, a kiszáradó talaj, a tömörödés, valamint egyes növényvédő szerek vagy azok ismételt használata egyaránt kedvezőtlenül hathat a talaj élővilágára.

A földigiliszták száma önmagában még nem írja le a talaj állapotát, de kiváló tájékozódási pont. A mennyiségüket a talajtípus, a nedvesség, a szervesanyag-tartalom, a művelési mód és az időjárás is befolyásolja. Ha azonban hosszabb ideje alig találunk földigilisztát ásás közben, érdemes közelebbről is megvizsgálni a talaj állapotát.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a talajélet alakulását szinte mindig több tényező együttesen befolyásolja, ezért egy-egy változást ritkán lehet kizárólag egy készítmény hatásának tulajdonítani.

A talaj helyreállítása

A jó hír az, hogy a talajélet megfelelő körülmények között meglepően gyorsan regenerálódhat.

Ehhez elsősorban táplálékra és kedvező életfeltételekre van szükségük. A komposzt, az istállótrágya, a mulcs, a takarónövények és minden olyan megoldás, amely növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, kedvez a földigilisztáknak. Ugyanilyen fontos a talaj nedvességének megőrzése és a felesleges bolygatás mérséklése.

Az utóbbi években egyre több kertész és gazdálkodó alkalmaz humin- és fulvosav-tartalmú talajkondicionálókat is. Ezek nem magukat a gilisztákat „telepítik vissza”, hanem kedvezőbb feltételeket teremthetnek a talaj élőlényei számára. Ha elegendő szerves anyag áll rendelkezésre, és a környezet ismét megfelelővé válik, a földigiliszták állománya sok esetben látványosan gyarapodhat.

A giliszta mint a talajegészség indikátora

Bár a földigiliszta lett a talajélet legismertebb jelképe, valójában nem önmagában fontos. Sokkal inkább azért érdemel figyelmet, mert vizuálisan jól szemrevételezhető és jelenléte egy egészséges, működő talajra utal.

Ezt támasztja alá egy 2023-ban publikált nemzetközi kutatás is, amely szerint a földigiliszták a világ mezőgazdasági termeléséhez is mérhető mértékben járulnak hozzá. A becslések alapján a globális gabonatermés mintegy 6,5 százaléka, vagyis több mint 140 millió tonna termény köszönhető közvetve a talajban végzett tevékenységüknek. A kutatók szerint a földigiliszták szerepe a hüvelyes növények termesztésében még ennél is nagyobb lehet.

Darwin több mint 140 éve még azért kutatta a földigilisztákat, hogy megértse, miként működik a természet. Ma már azért fordul feléjük újra a tudomány és a mezőgazdaság figyelme, mert szeretnénk megőrizni a talajaink termőképességét egy egyre szélsőségesebb éghajlaton.

Érdekességek

• Egy egészséges talajban négyzetméterenként akár 100–400 földigiliszta is élhet, kedvező körülmények között ennél több is.
• Egy hektáron a földigiliszták össztömege elérheti az 1–4 tonnát, vagyis nagyobb is lehet, mint a felszínen élő vadon élő emlősöké.