A tojástermelés jelentős környezeti terhelést jelent
A kutatás emlékeztet arra, hogy a globális élelmiszer-ellátási lánc felelős az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 26%-áért. Emellett a vizek túlzott tápanyag-terhelésének (eutrofizáció) 78%-a, valamint a talajok savasodásának 32%-a is az élelmiszer-termeléshez köthető.
Ebben jelentős szerepe van a tojástermelésnek is, amely az elmúlt ötven évben csaknem négyszeresére nőtt világszerte.
Egyre többen szeretnének megszabadulni a ketreces tartástól
Az utóbbi években világszerte egyre nagyobb támogatást kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a tojótyúkok ketreces tartásának teljes megszüntetését szorgalmazzák. Ennek elsődleges oka az állatok jólétével kapcsolatos aggodalom.
A kutatás vezető szerzője, Oliver Martinic azonban arra figyelmeztet, hogy bár ezek a törekvések fontosak, a különböző tartási rendszerek eltérő termelési jellemzői nem várt következményekkel is járhatnak.
Harriet Bartlett hangsúlyozza:
Szerinte csak akkor lehet valóban fenntarthatóbb élelmiszer-rendszert kialakítani, ha egyszerre vesszük figyelembe az állatjólétet, a környezetvédelmet és a termelékenységet.
Fotó: MMG/Medgyesi Milán
A szabadtartásban magasabb volt az elhullás
A kutatók azt is megállapították, hogy a teljesen szabadtartásos és ökológiai rendszerekben magasabb volt a tojótyúkok elhullási aránya.
A szerzők egyértelműen hangsúlyozzák, hogy kutatásuk nem a ketreces tartás visszaállítását javasolja. Elismerik, hogy a ketrec nélküli rendszerek fontos előrelépést jelentenek az állatjólét szempontjából. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy ha ezekben a rendszerekben nem sikerül javítani például az elhullási arányon, a takarmány hasznosulásán, valamint az állatok termelékenységén, akkor a környezetterhelés növekedhet.
A valódi cél tehát olyan tartási rendszerek kialakítása, amelyek egyszerre biztosítanak magas állatjóléti színvonalat, jó termelési eredményeket, és kisebb környezeti terhelést.
