0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 7.

A francia kertészek is küszködnek, és nem csak tűzoltó intézkedéseket várnak

A nyári hőhullám Európa-szerte tombolt, és számos helyen okozott terméskiesést. Sok szabadföldi zöldséget termelő kertész került nehéz helyzetbe Franciaországban is. A francia zöldségtermesztők szövetsége katasztrófa évként jellemzi 2026-at.

Átmeneti könnyítések

Időközben véglegesen elfogadta a francia parlament a mezőgazdaság védeleméről és szuverenitásáról szóló sürgősségi törvényjavaslatot. A főbb változtatások közé tartoznak azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik Franciaországban jelenleg betiltott két rovarölő hatóanyag (az acetamiprid és a flupiradifuron) szükséghelyzeti alkalmazását négy kultúrában. Emellett a szöveg célul tűzi ki a mezőgazdasági célú víztároló kapacitás kétszeresére növelését 2035-ig, és számos olyan intézkedést vázol fel, amelyek a víztározó-projekteket, bizonyos létesítmények kotrását, valamint az erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos különféle közigazgatási eljárásokat hivatottak elősegíteni.

Engedélyezés négy kultúrában

A törvénymódosítás értelmében cukorrépa, alma és cseresznye termesztésekor miniszteri engedéllyel lehet használni  a flupiradifuron hatóanyagot (vetőmagcsávázásra vagy permetezésre), míg mogyoró esetében az acetamiprid kijuttatása engedélyezhető, ha nincs más alternatíva a növények védelmében, és természetesen kötelező betartani a közegészségügyi és környezetvédelmi óvintézkedéseket.

A módosítást az ösztönözte, hogy biztosítani kell a francia ágazatok versenyképességét azokkal az európai tremelőkkel szemben, akik továbbra is használhatják ezeket a szereket. Az alma-, cseresznye- és cukorrépa-ágazat természetesen üdvözli a lehetőséget, hiszen a hatóanyagok segítenek megvédeni az állományokat a mogyoróormányos, az ázsiai márványospoloska, a Drosophila suzukii és a rózsaszín alma-levéltetűtől, amelyek károsítása évente több mint 200 millió eurós bevételkiesést okoz a francia termelőknek, és közel 3000 vállalkozás életképességét veszélyezteti.

Az Ökológiai Gazdálkodók Országos Szövetsége (FNAB) viszont különösen azt kifogásolja , hogy a javaslat a víztározást helyezi előtérbe anélkül, hogy megkérdőjelezné a jelenlegi mezőgazdasági modellt; újból engedélyez két neonikotinoid típusú rovarölő szert; valamint nem tesz kellő hangsúlyt az agroökológiai módszerekre és az ökológiai gazdálkodásra.

Még ha meg is dupláznák az öntözött területek nagyságát, a mezőgazdasági földterületek 85%-a továbbra is víz nélkül maradna. Hazugság azt elhitetni a gazdákkal, hogy ez a törvény megoldást kínál a globális felmelegedésre,  nyilatkozta  az FNAB társelnöke.

A szervezet különösen a hőhullámok következményeinek kezeléséhez nyújtott hatékonyabb támogatást, az ökológiai gazdálkodás fokozottabb segítését, valamint az EGAlim-törvény ambiciózusabb végrehajtását szorgalmazza a biotermékek értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében. (Az 2018-ban bevezetett EGAlim-törvény legfontosabb céljai, hogy javítsa a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzetét, kiegyensúlyozza a kereskedelmi tárgyalások erőviszonyait a termelők, feldolgozók és nagy kiskereskedelmi láncok között, egészségesebb, fenntarthatóbb és mindenki számára elérhető élelmiszerrendszert hozzon létre. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jó termésű években az élelmiszereknek olcsóbbnak kell lenniük, míg a szűkös években a gazdák még mindig nyereséggel tudják eladni az élelmiszert. A 2021-es és 2023-es módosításával pedig elérték, hogy az árak megállapításakor figyelembe vegyék a termelési költségeket).

A szakszervezet szerint a lobbik győzelme

A szakszervezet szintén bírálja a szöveget, mert szerintük az semmit sem tesz a gazdák problémáinak megoldása érdekében. Úgy véli, hogy a legfontosabb megoldandó feladat a termelők jövedelmének megőrzése, a generációváltás és a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való igazítása.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: