Szó esett a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatairól is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy

Szabó István szerint a bankszektor felkészült a fejlesztések finanszírozására, a gazdálkodók jelentős része azonban kivár. Ebben szerepet játszik az aszály, a bizonytalan piaci környezet, valamint az is, hogy sok gazdaság elsődleges célja jelenleg nem a fejlesztés, hanem a működés fenntartása. Sipos Boglárka hozzátette: a kisebb gazdaságok több beruházást már elindítottak, a nagyobb projektek esetében viszont valóban érzékelhető a kivárás.

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hosszú távon alapjaiban alakítja át a mezőgazdaságot. A Debreceni Egyetem kutatásai szerint a felmelegedés tartós folyamat, amelyhez a termesztéstechnológiának, a vízgazdálkodásnak és az agrárképzésnek egyaránt alkalmazkodnia kell. Kiemelte az automatizálás, a digitalizáció és az öntözésfejlesztés jelentőségét, amelyek a munkaerőhiány enyhítésében is fontos szerepet játszhatnak.

Terméktanácsok kulcsszerepben

Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára szerint

Úgy fogalmazott: a jól működő terméktanácsok képesek összehangolni a termelők, a feldolgozók és a kereskedők érdekeit, ezért a jövő agrárpolitikájában is fontos szerepet kell kapniuk. Mint hozzátette: a 2028 utáni agrárpolitikai ciklus előkészítése már megkezdődött, amelynek során a szakmai szervezetek javaslatai is meghatározó szerepet kapnak.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar agrárium előtt álló kihívások – az éghajlatváltozástól a beruházásokon át az exportpiacokig – csak akkor kezelhetők sikeresen, ha a teljes élelmiszerlánc szereplői közösen gondolkodnak. Az ágazat jövőjét ugyanis nem önmagukban az egyes termelési szektorok, hanem az egymásra épülő, hatékonyan működő termékpályák határozzák meg.