A vizsgálat eredményeit ezért érdemes a helyükön kezelni. Mindössze 79 ember vett részt benne, a követési idő pedig csak hat hét volt. A kutatás egyetlen központban zajlott, és kizárólag legfeljebb 30-as BMI-jű, vagyis normál testsúlyú és túlsúlyos résztvevőket vontak be. A résztvevők azt is tudták, melyik csoportba kerültek.
Emiatt nem lehet biztosan megmondani, hogy a hatás hosszabb távon is fennmaradna-e, illetve hogy a máj zsírtartalmának csökkenése ténylegesen kisebb májkárosodási vagy fibróziskockázattal járna-e. A tanulmány szerzői maguk is további, nagyobb és hosszabb vizsgálatokat tartanak szükségesnek.
Egyre fontosabb lehet a növényi alapanyagok fajtája
Agrár- és élelmiszer-gazdasági szempontból ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a kutatás egy közismert, széles körben termesztett és fogyasztott növény egy konkrét táplálkozási szerepét vizsgálta.
A vizsgálatban felhasznált paradicsomot és paradicsomszószt egységes, hidroponikus termesztésből származó forrásból biztosították, hogy a kutatók a lehető leginkább standardizált alapanyaggal dolgozzanak. Ez egyúttal arra is rámutat, hogy a jövő táplálkozástudományi kutatásaiban egyre fontosabb lehet a növényi alapanyagok fajtája, termesztési módja, feldolgozása és bioaktívanyag-tartalma.
Ennél jóval óvatosabb, de tudományosan érdekes következtetés vonható le: egy rövid, kontrollált vizsgálatban a rendszeres paradicsomfogyasztás a MASLD-ben szenvedő, normál testsúlyú vagy túlsúlyos felnőtteknél a máj zsírtartalmának nagyobb csökkenésével járt együtt, mint a paradicsom kerülése.
Ha ezt nagyobb és hosszabb távú vizsgálatok is megerősítik, a paradicsom nemcsak a mediterrán étrend részeként, hanem a máj egészségét támogató étrendi mintázatok egyik egyszerűen alkalmazható elemeként is nagyobb figyelmet kaphat.
