Mi indokolja, hogy bevezették az őstermelők nyugta adatszolgáltatási kötelezettségét, mit várnak ettől? Nem félnek, hogy ez olyan teher lesz, ami sokakat eltántorít a gazdálkodástól?

– Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem kifejezetten az őstermelőknél vezettük be, hanem minden olyan termékértékesítést vagy szolgáltatást magában foglaló tevékenység esetében, amelynél nem kötelező az online pénztárgép használata. Ez tehát nem egy agrár-élelmiszergazdasági specifikus szabályváltozás, hanem az adópolitika keretében megvalósuló egységesítési törekvés eredménye. Megítélésünk szerint a mezőgazdaság esetében ez az intézkedés növelni fogja az átláthatóságot és a piac kiszámítható működését. Ezeken felül a nyomon követhető jövedelmek pozitív hatással lehetnek a gazdálkodók finanszírozására is, így a pénzintézetek segítségével az új fejlesztések révén megújuló termelési kapacitások hozhatók létre.

Mi lesz a kamarai biztos első feladata, és mit várnak az új NAK-tól?

– A NAK működésének és gazdálkodásának teljes, átlátható átvilágítása, a közfeladatok és a hazai, illetve uniós források felhasználásának ellenőrzése, miközben biztosítania kell a kamara zavartalan működését. (Erről a kamarai biztos interjúnk felvétele után be is számolt a nyilvánosságnak, amiről Krónika rovatunkban olvashatnak. A Szerk.) Az új NAK-tól pedig azt várjuk, hogy politikai befolyástól mentes, önálló és szakmailag erős érdekképviselet legyen: valóban a gazdálkodók, az élelmiszeripar és a teljes élelmiszer-termékpálya érdekeit gyűjtse össze és képviselje, szolgáltatásokat nyújtson tagjainak, és érdemi partnerként vegyen részt a magyar agrárstratégia és az uniós agrárpolitikai álláspont kialakításában.

Az utóbbi években jellemző fagy- és aszálykárok figyelembevételével, nem gondolják, hogy át kell alakítani a kockázatkezelési rendszert?

– Magyarország már jelenleg is az Európai Unió egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működteti, ugyanakkor folyamatos felülvizsgálatát és fejlesztését az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények is indokolják.

Idén lehetőség nyílt arra is, hogy a közvetlen agrártámogatások előlegfizetése október 16-ai időpontnál jóval korábban, már augusztus 14-én megkezdődjön, akár 75 százalékos mértékben, mintegy 106 milliárd forint értékben. A cél tehát, hogy a már működő rendszer az egyre gyakoribb és súlyosabb időjárási kockázatokhoz is gyorsabban alkalmazkodjon, és a gazdálkodók minél hamarabb, kiszámíthatóbban juthassanak segítséghez.

Szinte minden ágazatban probléma a munkaerőhiány. Mit tud mondani az állattenyésztőknek és a kertészeknek: tervezhetnek hosszabb távon is a harmadik országokból érkezőkkel?

– A nemzetgazdaságban kiadott foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek 12-13 százaléka köthető az agrár- és élelmiszeriparhoz; ez jelenleg 10 640 engedély, amelynek kétharmada az élelmiszeriparban, egyharmada pedig a mezőgazdaságban merül fel. A munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalók száma mintegy 3600 fő, amelynek 80 százaléka az élelmiszeriparban, 20 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Vagyis a kertészek és állattenyésztők által alkalmazott legfeljebb 720 foglalkoztatottnál függeszthették fel a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban nem tekinthető tömeges jelenségnek, ugyanakkor egyes ágazatokban és munkakörökben a működés és a termelés folyamatosságának alapvető feltétele.

A munkáltatók elsődleges célja továbbra is a hazai munkaerő foglalkoztatása, azonban számos munkakörben hosszú ideje nem áll rendelkezésre megfelelő számú és felkészültségű magyar munkavállaló. Ezért továbbra is folyamatban van a szabályozás felülvizsgálata, amelynek célja, hogy a jelenleg alkalmazható foglalkoztatási formák hatékonyan biztosítsák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar működőképességét, versenyképességét és az ellátás biztonságát.