Nemzetközi kapcsolatok új alapokon
A tárca az első száz nap egyik fontos eredményének tartja a nemzetközi agrárkapcsolatok megerősítését, ezen belül elsősorban a V4-országokkal és a kelet-közép-európai államokkal való együttműködést.
A magyar V4-elnökségének utolsó hónapjában Balatonfüreden megrendezett csúcstalálkozón a V4+4 országok agrárminiszterei a 2027 utáni Közös Agrárpolitika tárgyalásaira szövetséget kötöttek. Magyar kezdeményezésre két nyilatkozat is született az uniós válságkezelési eszközök egyszerűsítéséről, illetve a biomassza védelméről, amelyeket az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának napirendjére is felvettek.
További uniós forrásokat is mozgósítana a tárca. Az EU válságalapjából mintegy 16,7 millió euró, csaknem 6 milliárd forint rendkívüli támogatást kívánnak lehívni a megnövekedett termelési költségek enyhítésére, elsősorban a kis- és közepes gazdaságok védelmében. Emellett a KAP Stratégiai Terv módosításával további 17,7 milliárd forint uniós krízistámogatást kívánnak mozgósítani az aszálykárok kezelésére.
Digitalizáció és bürokráciacsökkentés
A digitalizáció területén a MobilGazda alkalmazás fejlesztését emeli ki a minisztérium. Az új funkcióval georeferált fényképekkel azonnal bejelenthető a vis maior, így a tárca szerint számos esetben szükségtelenné válhat a lassabb hatósági helyszíni szemle.
Egyszerűsítették a gyepgazdálkodás szabályait is: az állandó gyepterületek megengedett csökkenését 5-ről 10 százalékra emelték. Emellett a kárenyhítési hozzájárulások befizetésének adminisztrációját is egyszerűsítették.
Fenntartható élelmiszer-önrendelkezés és párbeszéd
A minisztérium hosszabb távú céljai között az élelmiszer-önrendelkezés és az élelmiszer-műveltség megteremtését emeli ki. Ennek részeként több területen társadalmi egyeztetést indítottak, a kárenyhítéstől és a tejágazati támogatásoktól kezdve a szőlő aranyszínű sárgaságán és az élelmiszer-szabályokon át az agrártámogatásokig. Megkezdték az Élelmiszer-önrendelkezési Index kidolgozását is, és a tárca szerint elindult a teljes hazai értéklánc összehangolása.
Párbeszédet kezdeményeztek az élelmiszeripari szereplőkkel és a kereskedelmi láncokkal is, elsősorban a magyar alapanyagok felhasználásának és a fenntartható technológiák alkalmazásának ösztönzésére.
A JÉGER-rendszer ügyében országos felmérést indítottak, hogy tudományos alapokra helyezzék annak vizsgálatát. Ezzel párhuzamosan megkezdték az aszálytűrő alternatív növénykultúrák termesztésének tudományos vizsgálatát is, egy országos adaptációs program előkészítésének részeként.
Megkezdődött az agrárkamara megújítása, felülvizsgálják a harmadik országbeli munkavállalók szabályait, az afrikai sertéspestis visszaszorítását pedig a Nébihhel és a tájegységi fővadászi rendszerrel együttműködve kezelik.
