Aranyszínű sárgaság: jön az egyéb szőlő kategória
A bizottság részletes vitát folytatott az élelmiszerláncról, illetve a szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításáról is. A javaslat abból indul ki, hogy a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma az ország valamennyi borrégiójában jelen van, terjedésében pedig az amerikai szőlőkabóca mellett a nem művelt szőlőterületek is szerepet játszanak.
A törvényjavaslat ezért új kategóriát vezet be „egyéb szőlő” néven. Ide tartoznának a borszőlő-ültetvénynek nem minősülő, a Vitis nemzetséghez tartozó szőlők is.
A terület használóját, ennek hiányában tulajdonosát rendeltetésszerű művelési kötelezettség terhelné. Járványügyi intézkedés esetén a hegybíró és a hegyközség választmányának egy tagja ellenőrizhetné a területet.
Ujvári Szilvia felszólalásában az elhagyott ültetvények problémáját emelte ki. Szerinte ezek felszámolása a betegség terjedésének megállításában kulcskérdés, és azt is kifogásolta, ha az ilyen területek felkutatásának, illetve a tulajdonosok megtalálásának terhei a hegyközségekre hárulnak.
A javaslat gyorsítaná a szükséges beavatkozást is. Bizonyos esetekben nem kellene kivárni a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges 60 napot: ha az azonnali végrehajthatóság feltételei fennállnak, a hegybíró elrendelheti a közérdekű kivágást. A tervezet szerint ilyen eset lehet, ha az érintett szőlőterülettől négy kilométeren belül másik szőlőültetvény található.
Ha a termelő vagy a földhasználó nem vállalja a növény-egészségügyi zárlat miatt előírt kötelezettséget, vagy azt határidőre nem teljesíti, kártalanításra nem jogosult.
A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt nyolc igen szavazattal támogatta, ugyanilyen arányban zárta le a részletes vitát és fogadta el a bizottsági jelentést.
Az ülés végén a testület létrehozta az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság ellenőrző albizottságát. Ennek elnöke Ujvári Szilvia, tagjai Varga Lőrinc Mihály és Papp Zsolt lettek.
