A 2026-os költségvetés módosításának részletes vitájában Ujvári Szilvia szerint a PM nyár végére lezárta az államháztartás átvilágítását, amely alapján a korábban tervezett főszámok nem tükrözték a valós helyzetet. A képviselő a hiány, az uniós bírósági ügyből fakadó adófizetési kötelezettség, az előnytelen szerződések, valamint a nem kellően megalapozott bevételek miatt kialakult eltéréseket is szóvá tette.

Az ülésen jelen lévő Bóna Szabolcs, agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter is hozzászólt, hangsúlyozva, hogy a költségvetés, amit módosítanak, egy örökölt büdzsé, nem a Tisza alkotta. Így szerinte nem korrekt azt számon kérni, hogy ebben milyen tartalékok vannak, mert ha nincs kormányváltás, akkor most nem beszélgethetnénk arról, hogy bármilyen tartalékot hogyan lehet felosztani. Ha az európai uniós forrásokat nem sikerült volna hazahozni, nem ez a költségvetési hiány lenne a realitás, hanem 8,3 százalékos – tette hozzá.

Utalt arra, hogy a mezőgazdaság vízellátottságával kapcsolatos problémák mindenki által elismertek, nem egyediek és nem ideglenesek. Vagyis még az előző kormánynak kellett volna erre intézkedéseket hozni, havaria alapot felállítani, kártalanítási rendszereket kialakítani. De annak sincs értelme, hogy lyukas vödörbe vizet öntsünk, így a megelőzésre kellett volna forrásokat fordítani. Ebben az előző kormány pénzköltéseit vizsgálva sok aránytalanságot tapasztaltak: például a vízzel kapcsolatos rendezvényekre többet költöttek, mint a Vizet a tájba! programra – állította. Egy reálisan kialakított programhoz idő kell, de bízik abban, hogy az év végéig le tudnak tenni egy értelmezhető cselekvési tervet.

A miniszter azt is elmondta, hogy

Az ellenzéki képviselők ugyanakkor azt kifogásolták, hogy a költségvetés nem ad megfelelő választ a mezőgazdaság legsúlyosabb problémáira. Papp Zsolt önálló, mintegy 100 milliárd forintos aszálykártalanítási jogcím létrehozását szorgalmazta, és hiányolta a tej-, sertés- és takarmányágazat válságának kompenzációját is. A bizottság a költségvetési törvény módosításának részletes vitáját lezárta, majd elfogadta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentést.

A BÁSZNA-ügy folyományai

A második napirendi pontban a BÁSZNA Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséhez kapcsolódó szabályokat tárgyalták. A törvényjavaslat a januárban kiadott kárrendezési kormányrendelet májusi hatályvesztése után törvényi szinten rendezi az állami kifizetések és a folyamatban lévő felszámolás összehangolásához szükséges kérdéseket.

A javaslat szerint a károsultnak vissza kell fizetnie az állami kárrendezés azon részét, amely a BÁSZNA felszámolási eljárásában később megtérül. A NAV utólag ellenőrizheti a kárrendezésre való jogosultságot és a károsultak nyilatkozatainak valóságtartalmát. Jogosulatlan vagy a jogos összegnél magasabb kifizetés esetén azt késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni. A vitában felmerült a dupla megtérülés lehetőségének kizárása is. A részletes vita lezárását és a bizottsági jelentést a testület elfogadta.