0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 21.

Hiába természetszeretők, mégse hajlandók a kertjüket átalakítani

Arról kérdezték az ingatlantulajdonosokat, hogy hajlandóak-e az élővilágot segítő átalakításokra a kertjükben. Döbbenetes módon csupán harmaduk válaszolt igennel.

A Chesteri Állatkert (Chester Zoo) és a Nottingham Trent Egyetem tudósainak új tanulmánya szerint a Cheshire-ben és Észak-Walesben megkérdezett több mint 230 háztulajdonosnak mindössze valamivel több mint egyharmada (38%) volt hajlandó vagy képes arra, hogy további, a vadon élő állatok számára kedvező elemekkel egészítse ki kertjét. A People and Nature című folyóiratban publikált kutatás kifejezetten a sünátjárókkal, kerti tavakkal, „vadon” hagyott részekkel és egyéb, vadvilágot segítő elemekkel kapcsolatban kérdezte a lakosságot – írja a Phys.org.

Becslések szerint az Egyesült Királyság lakosságának 88%-a fér hozzá valamilyen kerthez. Ahogy a települések és városok terjeszkednek, ezek a területek egyre fontosabbá válnak az őshonos növény- és állatfajok fennmaradása szempontjából.

kerti tó halastó koi ponty
Fotó: MMG/Csatlós Norbert

A kutatás vezetője, Kelly Hitchcock, a Nottingham Trent Egyetem Állat-, Vidék- és Környezettudományi Karának doktorandusza, valamint a Chester Zoo egyik természetvédelmi ösztöndíjasa szerint megdöbbentő, hogy hiába népszerűsítik a természetbarát elemeket, mégsem mutatkozik hajlandóság az emberek részéről azok alkalmazására. Kifejezetten a kerti tavakat és a sünházakat emelték ki. Még a magukat természetbarát szemléletűnek tartó emberek közül sem volt mindenki nyitott ezekre az elemekre.

Bár számos tanulmány szolgáltat bizonyítékot a vadon élő állatok számára kedvező kerti elemek és termékek pozitív hatásairól, ez a kutatás ritka kísérlet arra, hogy megvizsgálja: az emberek ténylegesen alkalmazzák-e ezeket, és ha nem, akkor miért nem.

A kérdőívben a válaszadókat arról kérdezték, mennyire valószínű, hogy 10 konkrét, a vadon élő állatokat segítő elemet építenének be a kertjükbe, köztük farakásokat, madáritatókat és komposztálókat. A kutatók azt is elemezték, hogy miért lehetnek a válaszadók vonakodók ezek kialakításától, különös tekintettel a lehetőségeikre, a rendelkezésükre álló eszközökre és a motivációjukra.

A tanulmány szerint

a legnagyobb akadályt a helyhiány, a háziállatokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint az jelentette, hogy az emberek nem tudták pontosan, hogyan kellene kialakítani vagy fenntartani az adott elemeket.

A legkevésbé népszerű megoldások a komposztálók és a kerti tavak voltak. Az emberek leggyakrabban vadvirágok vetésére mutattak hajlandóságot.

sün környezetszennyezés kutatás vizsgálat város
Fotó: Pexels

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy hiába a népszerűsítés, így sem várható, hogy az emberek megvalósítják ezeket a természetbarát elemeket. Így fontos lehet, hogy a várostervezésbe és a szakpolitikába is beépítsék az élővilágot segítő szempontokat.

Dr. Leah Williams, a Chester Zoo vezető természetvédelmi kutatója és a tanulmány társszerzője szerint több szinten is szakpolitikai változtatásokra van szükség a városi biodiverzitás csökkenésének kezelése érdekében, amely az emberek testi és lelki egészségére is hatással van.

A kutató hangsúlyozta, hogy

továbbra is biztatni kell az embereket, hogy tegyenek meg mindent.

Lehet az olyan apróság is, mint vadvirágok ültetése egy erkélyládába, vagy egy dézsató kialakítása egy vödörbe. Ezek a pici lépések is fontos segítség lehet a helyi biodiverzitás védelmében.

Forrás: Phys.org