Fagytűrés szabadföldi felvételezéssel
A kajszi fagyérzékenysége miatt kísérleti munkánkban az egyik fő vizsgálati szempont a fajták fagytűrésének meghatározása. Ezt egyrészt szabadföldi felvételezésekkel, másrészt mesterséges fagyasztásos kísérletekkel végezzük.
Soroksáron 2007 és 2026 között csak öt olyan év volt, amikor nem okozott terméskiesést a fagy a kajsziültetvényünkben. Míg korábban a téli (januári és februári) lehűlések károsították a virágrügyeket, a legutóbbi években a virágzáskori fagyok voltak a jellemzők. A szabadföldi fagykár-felvételezést minden erőteljes lehűlés után elvégeztük.
Ezek eredményei hasznos információkat szolgáltattak a fajták közötti különbségek meghatározásához. Példaként a 2007 és 2020 között a virágrügyek kényszernyugalmi állapotában elvégzett fagykárvizsgálatok átlagértékeit tüntettük föl az 1. ábrán, amely kivonat a 2021-ben a Kertgazdaság folyóiratban megjelent, ötven fajta vizsgálati eredményeit közlő cikkünkből. A négy felvételezési időpont átlagában a kajszifajták virágrügyei 19 és 90% közötti mértékben károsodtak.
Kísérleti mérések klímakamrában
Mesterséges fagyasztásos kísérleteket 1994 óta végzünk, évente változó fajtakör bevonásával. Elsősorban a generatív szervek (virágrügyek, virágbimbók, virágok) fagytűrő képességét vizsgáljuk, mert ezek a fák legfagyérzékenyebb részei.
A klímakamrában végzett fagytűrési kísérletek eredményei alapján minden alkalommal meghatározzuk az LT50 értékeket, ami azt a hőmérsékletet jelenti, ami 50%-os fagykárt okoz az adott időpontban az adott fajta generatív szerveiben. Ezt szokás fagytűrési középértéknek is nevezni.
Egyes fajtákról 26 éves adatsoraink vannak. A hazai fajták közül gyűjteményünkben rendszeresen a Ceglédi bíborkajszi volt a legfagyérzékenyebb és a Rózsakajszi C.1406 a legfagytűrőbb. A Gönci magyar kajszi közepes fagyállóságot mutatott. Ezeknek a fajtáknak a kísérleti eredményeit láthatjuk több év átlagában a 2. ábrán.
A rendszeres klímakamrás kísérletek eredményei alapján fölrajzolható az áttelelő szervek fagytűrésének változása.
A tél második felében pedig fokozatosan elvesztik a fagytűrő képességüket. A magyar fajták virágrügyeinek fagytűrése az LT50 értékekkel kifejezve a tél közepén, a legfagytűrőbb időszakban a mínusz 20 és mínusz 25 °C közötti sávban helyezkedik el több év átlagában.
