Azonban ezzel elértük jelenlegi, azaz a remélt és elkerülhetetlen rekonstrukció előtti, bevételteremtő képességünk maximumát. Ha még több saját bevételt akarunk, akkor a szakmai feladatainkat kellene feladnunk. Erről azonban szó sem lehet. A nehézségek ellenére a múzeum likviditása mindmáig stabil.
Azt azonban tudni kell, hogy jelentős saját bevétel képzésére csak a székhely (Vajdahunyadvár, 95%) képes. Tehát a könyvtár és a filiálék beruházási és üzemeltetési kiadásait részben vagy egészben a székhely viseli. Ebből következően, ha politikai döntéssel kiveszik a Vajdahunyadvárat a mezőgazdasági múzeumi struktúrából, akkor az intézmény pénzügyi alapjai megrendülnek.
Az alacsony munkabérek ugyancsak súlyos gondokat okoznak: nagy a pályaelhagyás és még nagyobb a fluktuáció. Lehetőségeink a jó szakemberek bérigényét meg sem közelítik, messze elmaradnak a tanári fizetésektől is. Az általunk kínált bérek alacsonyabbak a Városligetben lévő múzeumok, kulturális létesítmények által kínáltaktól. Miért jönne ide egy néprajzos, egy kommunikációs szakember, ha tőlünk néhány száz méterre jóval több pénzt fizetnek a munkájáért?
A látogatói igények folyamatosan változnak. Hogyan lehet lépést tartani ezekkel a „trendekkel”, és mi szükséges ma a látogatók igényének a kielégítésére?
– Amikor első alkalommal nyilvános pályázaton elnyertem a főigazgatói megbízást, akkor a programom lényege egy, a korábbinál dinamikusabb múzeumi vezetés megteremtése volt. Ennek alapelemének a nyitottságra és a színesebb kiállítási, rendezvényi kínálatra való törekvést tartottam.
Mertem előnyben részesíti az innovatív megoldásokat. Új, korábban a látogatók elől elzárt múzeumi tereket nyitottunk meg. A hidas kapu- és toronylátogatás vezetett és önálló látogathatósággal máig népszerű, bevételnövelő programunk. Két helyen működő könyvtárunk összevonásával visszaadtuk a valamikori Királyterem reprezentatív kiállítói tér funkcióját.
Új elemekkel bővítettük rendezvénykínálatunkat, például a kun és jász ünneppel, és várfesztiválokkal. Sőt, vállaltam, hogy a kitűnő színészre és a magyar nyelvű színházkultúrát az USA-ban úttörő módon terjesztő Lugosi Béla világszerte ismert filmszerepét megidézve megrendezzük a DrakulaVár programot. Folyamatosan megújítjuk múzeumpedagógiai kínálatunkat új foglalkozások a kiállítási tematikához kapcsolódóan, valamint napjaink kihívásaira reflektálóan úgy, mint a fenntarthatóság ügye vagy a sajátos nevelési igényű gyermekek, szépkorúak műhelye.
Ha nem látszol, lehet, nem is létezel, ez az érzésem sokszor manapság. Ha valaki alaposabban megnézi a Mezőgazdasági Múzeum éves programját, akkor láthatja annak kivételes gazdagságát. Ezt bizonyítják a gyakran generációk óta visszatérő látogatóink is. Annak idején irányításommal hoztuk létre a múzeum honlapját, és innen is elérhetőek a könyvtár és a filiálék honlapjai.
Múzeumként Magyarországon az elsők között hoztuk létre saját közösségi felületeinket: Facebook, Instagram, Tiktok.
A hagyományos és az online kommunikációnkat is saját bevételünkből kell kigazdálkodnunk.
Ez a városligeti intézmények közötti nemes kulturális versengésben és vidéki filiáinkban, különösen Keszthelyen súlyos hátrányt jelent. A marketing-kommunikációt tekintve nekünk nem áll rendelkezésünkre sok százmillió forint. Blogfolyamunkon munkatársaink tudományos ismeretterjesztő cikkeit publikáljuk. Papíralapú tudományos kiadványsorozatainkat megújítottuk és új sorozatokkal bővítettük.
Tárgykatalógusokat, kiállítás-vezetőket, ismeretterjesztő kiadványokat adunk ki. Korszerű metodikai megoldások jellemzik múzeumpedagógiai kiadványainkat. Sikerült növelnünk intézményünk ismertségét és elismertségét, ami megmutatkozik a látogatói létszám alakulásában is.
