Helyes útnak gondolom az intézmény portfóliójában szereplő oktatási feladatok ellátását is, amelynek keretében az ELTE BTK muzeológus hallgatóit, vagy az Állatorvostudományi Egyetem diákjait, illetve agrárszakiskolák, egyéb általános és középiskolásokat is fogadunk.
Kár, hogy az agrár-felsőoktatás szereplőivel, a személyes jó kapcsolat mellett, oktatási területen nem kapcsolódunk. Jók továbbá a specifikus könyvtárak, levéltárak és egyetemek által igényelt kihelyezett oktatatónapok, műtárgyraktár-látogatások. Célunk az, hogy a fiatalok értsék a múzeumot és kapjanak kedvet a múzeumi munkához, illetve az agrárszakterületek műveléséhez.
A jelenlegi kormány Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumának egyik államtitkára, Búza László az élelmiszerműveltségért is felelős. Önnek mit sugall, mit jelent ez a kifejezés, valamint az élelmiszerműveltség társadalommal való megismertetésében mennyire látja a múzeum szerepét?
– Jó irányunk a hazai élelmiszerek vásárlásának, feldolgozásának és fogyasztásának sajátos múzeumi eszközökkel történő ösztönzése is. A felszámolt Húsipari Múzeum töredékes anyagát, a megszüntetett Malomipari Múzeum világszerte ismert páratlan műtárgyait – jobb sorsukat remélve – híven őrizzük. Az élelmiszerműveltség kifejezés csak az első pillanatban lephet meg bennünket.
Valójában napról napra éljük: amikor a piacon élelmiszer-alapanyagot, a boltban élelmiszert vásárolunk, akkor megfontoljuk, mit vegyünk. Árérzékenyek vagyunk, de igényesek is. A múzeum számos módon hozzá tud járulni a tudatos fogyasztói magatartáshoz. Jó partnerünk az AMC és a NÉBIH is.
A biztonságos és egészséges hazai élelmiszerek fogyasztásához, a gasztrokultúra színvonalának emeléséhez. A témában számos kiállítást, programot rendeztünk már eddig is. Remélem, a fenntartó minisztériumunk nekünk is szerepet szán ezen a téren, és a hazai agrártermelőkben, az élelmiszer-előállításban érintettek is bekapcsolódnak a közös érdekű munkába.
Milyen terveket, jövőbeli célokat tűzött ki maga elé a múzeum vezetése?
– A Vajdahunyadváron túl az intézmény megújulási programjához szorosan tartozik a volt Malomipari Múzeum ügye és három kiemelt jelentőséggel bíró alföldi és dunántúli telephelyeinek a fejlesztése. A keszthelyi Georgikon Majormúzeumot érintő beruházás összhangban van Keszthely városának és a térség elkövetkezendő években megvalósítandó kulturális és turisztikai fejlesztési elképzeléseivel.
Szorosan illeszkedik a már megvalósult Festetics-projekt elemeihez. A mezőgazdasági termeléshez kötődő tartalmakat az itt kialakítandó Uradalmi skanzenben lehet és kell élményszerűen bemutatni, például a fogatos, a térségünkben egyedülálló gőzekés vagy a traktoros szántás gyakorlati bemutatását, az aratás és cséplés munkálatainak tanulságos és látványos megjelenítését.
A tápiószelei Blaskovich Múzeum fejlesztését a határainkon átívelő, nemzeti büszkeségünket tápláló Kincsem kultusz megőrzése és továbbépítése, a „fővárosi és vidéki láb” szempontjából tartom szükségesnek. A lajosmizsei Tanyamúzeum autentikusan őrzi Magyarország eltűnő ősi tanyai kultúráját, a fejlesztéssel látogatottsága nő és gazdagodni fog a hátrányos helyzetű térség kulturális kínálata.
Az előző kormány célkitűzései között szerepelt, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot és Könyvtárat a Vajdahunyad várából átköltöztetik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői campusára. A bejelentés 2025-ben történt, és a tervek szerint a múzeumnak 2029-ig kellene átköltöznie új otthonába, egy teljesen új épületbe, ahol az egyetemen tartott őshonos állatok is a kiállítás részévé válnának. A kormányváltással mi lesz ezekkel a tervekkel? A projektből megvalósult-e eddig valami? Kijelenthető, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a Vajdahunyad várában marad?
– Ismereteim szerint a jelenlegi kormány a Városligetben a történeti értékek helyreállítására törekszik, és nem tervezi a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kitelepítését az otthonából, a Vajdahunyadvárból. Remélem, a korábbi kormány erről szóló 1315/2025. (VIII. 18.) határozatát hamarosan hatályon kívül helyezi. Reméljük, hogy az épületrekonstrukciókra és a kiállítások 21. századi színvonalú megújítására is sor kerül.
Kérem, fogalmazza meg, miért érdemes a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot meglátogatni?
– A Mezőgazdasági Múzeum Magyarország egyik legrégebbi múzeuma. Alapítása óta a vidéki Magyarországot szolgálja Budapesten az agrártárca fenntartásában. Nemzeti érték. Fővárosi elhelyezkedése Európában egyedülálló.
Olyan múltban gyökeredző és a mában élő intézmény, amely a magyarság kulturális örökségét képező agrártársadalom- és agrárgazdaság-történeti emlékeit Kárpát-medencei településterületén a kezdetektől gyűjti, megőrzi, rendszerezi és bemutatja.
Átélhető, valós élményekre, eredeti tárgyakra és aktivitásokra épít, tehát alapvetően nem érintőképernyőre és akár otthonról is élvezhető virtuális valóságra.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az élet múzeuma, családbarát, értékmentő és értékteremtő. Megújulva a talaj, a víz, a levegő és a tiszta energia, vagyis jövő nemzedéket érintő kulcskérdések megválaszolásának nyilvános köztere lesz.
