Termesztésének fellendítéséhez hozták létre 2017-ben az európai cirok szakmaközi szervezetet, a Sorghum ID-t. Az uniós SustainableSeedsEU kampány keretében pedig a termesztést és a felhasználást egyaránt népszerűsítik. Ugyanis ezeregy oka lehet, hogy a cirok a jövő növénye legyen.
és annak a fele, kétharmada az EU-ban (attól függően, hogy szemes vagy silócirokról beszélünk). Az Európai Unió ciroktermelőinek az élmezőnyébe tartozik hazánk (Franciaország és Olaszország után), 2025-ben kb. 40-42 ezer hektáron termeltünk szemescirkot és 15-18 ezer hektáron silócirkot. A vetőmagtermesztésben pedig a mintegy 1100 hektárral elsők vagyunk.
Az EU jelentős importőr, és a klímaváltozás felerősítette a cirok lehetséges szerepét az európai takarmány- és élelmiszeriparban, valamint energetikai felhasználásban. Az európai ciroktermesztésben mérföldkő volt a 2016-ban Bukarestben megrendezett I. Cirokkongresszus. Az úttörő jellegű esemény ugyanis 150 szakembert, szakértőt hozott össze, hogy megvitassák a cirokban rejlő lehetőségeket és feltárják, milyen lépésekre van szükség a genetikában, a termesztéstechnológiában, illetve a tudásátadásban, hogy nagyobb teret kaphasson ez a kultúra. Ott vetődött fel az alapgondolata az európai cirok szakmaközi szervezet létrehozásának is, hogy egy asztalhoz ültessék az ágazati szereplőket. Így született meg 2017 szeptemberében a Sorghum ID. A nemzetközi ernyőszervezet tagjai közt európai és nemzeti termelői együttműködések, képviseletek, kutatóintézetek és vállalkozások (pl. nemesítőházak) egyaránt szerepelnek.
Uniós kampányban népszerűsítik
„A Sorghum ID célja, hogy a tagjai együtt tervezzék az ágazat jövőjét” – emelte ki Tanguy Braastad, az ernyőszervezet egyik alapító tagja, az FNPSMS (a francia kukorica- és cirokvetőmag-előállítók országos szövetségének) kelet-európai menedzsere. A ciroktermesztés és -felhasználás előnyeinek bemutatására a bukaresti nemzetközi kongresszust már másik három követte: 2018-ban Milánó, 2021-ben Toulouse, 2025-ben pedig Budapest adott otthont az európai szakemberek találkozójának. Ezek létrejöttét is segítette az európai uniós finanszírozású SustainableSeedsEU kapmány, mely a cirok és a kukorica népszerűsítésére egyaránt irányul, de országonként más áll a középpontjában.
Csak a közeli eseményeket említve, idén nyáron például Romániában szerveztek nemzetközi szakmai napot az ottani kísérleti eredmények bemutatására. Utána pedig a debreceni FarmerExpo-n is kiállított a szervezet. Az utóbbi kapcsán Tanguy Braastad nagy érdeklődésről számolt be.
A szakember szerint a magyar ágazati szereplők iskolapéldáját mutatják a vertikális integrációnak. A magyar partnerek közt megemlítette a hazánkban is forgalmazó nemesítőházakat, köztük a Gabonakutató Nonprofit Kft.-t, az Agroszemek Kft.-t, illetve integrátorként, termelőként a KITE Zrt.-t, a Bonafarm Zrt.-t. A magyar ciroktermesztés, -nemesítés megismertetésére is jó alkalmat teremtett a tavaly hazánkban megtartott 4. Európai Cirokkongresszus, ahová mintegy 20 országból több mint 200 résztvevő érkezett.
