Három fő felhasználási irány

A megtermelt cirok kereslete diverzifikált. A világ ciroktermelésének (szem és siló) 40-45 százalékából takarmányt készítenek. Valamivel több mint 40 százalékát hasznosítják a humán élelmezésben, elsősorban az afrikai és ázsiai kontinensen. A cirok az étkezésben általában teljes mag, tört mag és liszt formájában jelenik meg. A hasznosítás harmadik ága pedig az energiatermelés (bioüzemanyagok, metanizálás stb.).

Humán fogyasztás szempontjából kiemelkedő előnye, hogy gluténmentes. Emellett ásványi anyagokban (vas, magnézium, kálium), egyebek közt E-vitaminban gazdag. A cirokmag értékes összetevője a lisztkeveréknek és a belőlük készülő élelmiszereknek.

A ciroknak magas az energiahatékonysága. Versenyképes áron lehet belőle bioetanolt előállítani. Nagy kitörési pont lehet tehát ez a hasznosítás is, ehhez persze el kell érni a termesztésében egy mennyiségi küszöböt.

Fenntartható és jövedelmező is

A cirok a termesztési körülményekre nem igényes kultúra. Erős, sűrű bojtos gyökérzete mélyre hatol, ezáltal viszonylag jól tűri a szárazságot, és abból a talajrétegből is képes a vizet és tápanyagot felvenni, ahonnan a kukorica már nem. A gazdag gyökérrendszerével javítja a talajszerkezetet.

A cirok tehát a megváltozott körülmények közt is jól termeszthető, de természetesen kellő szaktudás nélkül nem várhatunk sikert. Így például feltétlenül meg kell várni a vetéssel, amíg a talaj hőmérséklete eléri a legalább 12 Celsius-fokot. Bár gombaölő szeres kezelésre nincs szükség, és aflatoxin-fertőzéstől sem kell tartani, sarkalatos eleme a cirok növényvédelmének a gyomirtás. Egyszikű növényként speciális megoldást kíván az egyszikű gyomok elleni védelem, ezért felerősödött a herbicidrezisztens fajták nemesítése, és már létezik is egy ilyen szemescirokfajta.