Gabonák, amelyek az egészségünket is védik

A különböző gabonák rosttartalma, fehérje-összetétele, vitaminjai és ásványi anyagai jelentősen eltérnek egymástól.

Ezért nem mindegy, hogy búzát, zabot, rozst vagy éppen kölest fogyasztunk. Különösen a teljes értékű gabonaszemek rendszeres fogyasztása járhat kedvező egészségügyi hatásokkal.

Zab – a koleszterinszint szabályozója

A zab (Avena sativa) egyik legértékesebb összetevője a béta-glükán nevű vízoldékony élelmi rost.

Ez az emésztőrendszerben viszkózus gélt képez, lassíthatja a tápanyagok felszívódását, és bizonyítottan hozzájárulhat a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez.

Napi 3 gramm zabból származó béta-glükán rendszeres fogyasztása mérsékelheti az LDL-koleszterin szintjét. A zab emellett kedvezően befolyásolhatja az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, és fokozhatja a jóllakottságérzetet. Magnéziumot, vasat és B-vitaminokat is tartalmaz.

Árpa – az anyagcsere támogatója

Az árpa (Hordeum vulgare) szintén gazdag béta-glükánban, ezért a zabhoz hasonlóan kedvező hatással lehet a koleszterinszintre. Rostjai táplálékot biztosítanak a vastagbél mikroorganizmusainak, amelyek rövid szénláncú zsírsavakat, például vajsavat termelnek. Ezek fontos szerepet játszanak a bélhám működésében. Az árpa rendszeres fogyasztása előnyös lehet a szénhidrát-anyagcsere szempontjából is, különösen akkor, ha finomított gabonatermékeket helyettesítünk vele.

Rozs – az emésztés segítője

A rozs (Secale cereale) jelentős mennyiségű élelmi rostot, különösen arabinoxilánokat tartalmaz. A teljes kiőrlésű rozstermékek elősegíthetik a rendszeres székletürítést, és csökkenthetik a székrekedés kialakulásának esélyét. Egyes vizsgálatok szerint a rozskenyér tartósabb jóllakottságérzetet biztosíthat, mint a finomított búzalisztből készült kenyér. Kedvező hatásai elsősorban magas rosttartalmából erednek, nem valamiféle különleges gyógyító hatóanyagból.

Búza és tönköly – értékes tápanyagforrások

A búza (Triticum aestivum) teljes szemtermése élelmi rostokat, B-vitaminokat, magnéziumot, cinket és antioxidáns tulajdonságú fenolos vegyületeket tartalmaz. A búzakorpa különösen hatékonyan növelheti a széklet tömegét, és gyorsíthatja a bélpasszázst.

A tönkölybúza (Triticum spelta) fehérjében és ásványi anyagokban gazdag lehet, de nem tekinthető általánosságban egészségesebbnek a közönséges búzánál.

Mindkettő glutént tartalmaz, ezért cöliákiában fogyasztásuk tilos. A teljes kiőrlésű változatok táplálkozás-élettani szempontból rendszerint értékesebbek, mint a finomított lisztek.