Nekik sikerült megvédeni a barackot

Mi szükséges hozzá?

A fagyvédő öntözéshez szükséges rendszert egy hektáron körülbelül egymillió forintból ki lehet építeni, gerincvezeték nélkül. A vízszükséglet változó a védeni kívánt felület és a választott fúvóka függvényében, és a biztonságos ellátáshoz megfelelő hozamú kút vagy víztározó szükséges. A szivattyú teljesítményét és a vezetékhosszakat, szakaszolást pedig úgy kell megtervezni, hogy a fúvókákhoz legalább 2 bar nyomással érkezzen a víz.

Gyümölcsösben sávos öntözésre a flipper szórófejek alkalmasak, amelyek 1 méter szélesen és 8-10 méter távolságban elhelyezve juttatják ki a vizet. A hagyományos szórófejek 4 méter átmérőjű körben dolgoznak. Az 55 liter/órás teljesítményű szórófejjel 4 méter átmérőjű körben 4,4 milliméter/órás esőnek felel meg a kijuttatott vízmennyiség, és azzal mínusz 7-8 °C-ig lehet megvédeni a fagytól a növényeket.

A flipper szórófejek 8-10 km/órás szélben már nagyon féloldalasan szórnak, tapasztalatok szerint 5-6 km/órás szélsebességnél még jól védenek.

Bizonytalan helyzetben is indítsuk be

Az emberi tényező a legnagyobb bizonytalanság, mondja egy másik lajosmizsei termelő, aki már csak kedvtelésből termeszt őszibarackot. Édesapja máig maga metszi a tízéves ültetvényt, ahol 2023-ban építették ki a fagyvédelmi öntözést. Hat hektáron 2700 Dan 2002 szórófej működik, amit azért választottak, mert az őszibarack szélesebb koronájához ez való. Tavalyelőtt nem sikerült a fagyvédelem, tavaly viszont már igen, az idén félig-meddig. Maga a fizikai törvényeken alapuló védekezési módszer működik, probléma akkor lehet, ha valami elromlik a rendszerben vagy későn indítják be.

Nagyon fontos, hogy nedves hőmérővel kell mérni a hőmérsékletet, ugyanis 40% páratartalomnál már mínusz 3 °C-ot mutat, míg a sima hőmérőn még 1 °C van. Márpedig a vizes jég hőmérsékletén alapul a védekezés, ami 0 °C, amíg el nem fogy a víz.

A területre négy napig elegendő vizet tudnak tárolni a 6000 köbméteres tározóban. Tavaly négy napig tartott a hideg, ha tovább is hideg lett volna, akkor a szomszédtól kellett volna vizet kérni a védekezéshez. Óránként több mint 148 köbméter víz fogy a területen a fagyvédelem során.

Dudás Péter első körben fél hektáronépített ki öntözést a hat méter magas kajszifái fagyvédelmére — Dudás Péter első körben fél hektáron épített ki öntözést a hat méter magas kajszifái fagyvédelmére

Őszibarackban a tafrina és a monília elleni védekezésre kell különösen figyelni, de ez nem meglepetés a termelőknek, ez a két kórokozó rendszeresen fertőzhet, a kijuttatott sok víz és magas páratartalom kedvező a számukra.

Dudás Péter a 2020-ban telepített Tsunami és Kioto kajszifákat védi ily módon. Nála külön-külön kiépített csöpögtető és fagyvédő öntözőrendszer működik, pontosabban át kell szerelnie a két rendszer között. Utóbbinak az 55 liter/órás teljesítményű szórófejei ugyanis 5 méter magasan helyezkednek el, 4 méterre egymástól. Ennek a támrendszerét saját maga építette, már a fák felnövekedése után. Nehéz munka volt áthúzni a koronák közt a szórófejeket tartó huzalt, amit magas, 4 × 4-es szögvasból készült oszlopok tetején feszített ki. Az oszlopokat kézi gödörfúróval készített lyukakba, betonba öntve állította fel. Egyelőre négy soron építette ki a rendszert, összesen 80 szórófejjel, de azt mondja, hogy ez már megmentette az évet.

Már az első évben duplán visszahozta a befektetést, ami 300-400 ezer forintra tehető a fél hektárra. Az ültetvény másik felében is kiépíti a rendszert, mert teljesen elválik a két fél: ahol nem volt fagyvédő öntözés, egy szem barackot sem szedett.

Most közvetlenül a kútból tud öntözni, de a kétszer ennyi víz biztonságos meglétéhez víztározóra lesz szükség, mondja.